Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
119 A csapadék sem egyenletesen oszlik meg a gyümölcsfák alatt s hasonlóképpen eltérően alakul a gyökeresedés is (NEGOVELOV-CSALABJANC, 1967). DERKACS (1970) és VAVRA (1974) szerint ezért a nedvességtartalom-mérést az előbbiek figyelembevételével kell végezni, különösen olyan esetben, amikor az öntözővíz adagolása is csak bizonyos helyekre történik, mint pl. a csepegtető öntözésnél. Külföldön és hazánkban is találkoztunk a vizháztartási egyenlet szerint meghatározott vízfelhasználással, a növény vízmérlegének felállításával. Gyümölcsösök vonatkozásában GAUTIER (1972) Franciaország eltérő viszonyaira vonatkoztatva részletesen vizsgálja ezt a kérdést. Vízmérlege a legegyszerűbben kifejezve: fogyasztás (a gyümölcsös által igényelt viz valamely adott időszakra), s ebből levonva a közben lehullott csapadék. A különbséget az öntözésnek kell fedezni. A fogyasztás számításánál gyümölcsösökben Tűre és Bouchet képletét javasolja alkalmazni, de felhívja a figyelmet, hogy a gyümölcsösökben a klasszikus módszerrel mért ET (evapotranszspirációs) értékek túl alacsonyak. Figyelmen kívül hagyják ugyanis azt, hogy a fák bizonyos térfogatot foglaltak el és amellett az advekciő (a környező levegő által szállított energia) sem hanyagolható el. Sőt azt is hangsúlyozza, hogy a fák koronaformáját, müvelésmódját is figyelembe kell venni az ET érték módosításában. i Hazánk a feltételes öntözés zónájába tartozik, az egymást kqvető évek csapadékalakulása igen nagy különbséget mutathat, s bármely módszerrel is állapítjuk ‘meg az öntözés időpontját, ez az öntözési fordulókat, illetve az öntözések számát is determinálja. Ezek a kérdések közvetlenül kapcsolódnak az öntözött növényekhez, igy az ezekkel kapcsolatban az irodalomban található adatokat az egyes növényeknél a részletes anyagban közöljük. 3.15. Az öntözés hatása a gyümölcstermő növényekre Az öntözést gyümölcstermő növényeknél mind a vegetativ növekedés, mind pedig a generativ fejlődés szempontjából fontosnak Ítélik a szerzők. Egyaránt lényeges befolyást gyakorol a gyökérzetre és a föld feletti részekre, ezenkívül a termés mennyiségére és minőségére. Ez utóbbi két tényezőre gyakorolt hatásán keresztül gazdaságossági jelentősége is van.
