Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
109 23. ábra A GYÜMÖLCS ES A LEVEGŐ HÓmÉrSEKLETENEK ALAKULÁSA KÖTÖTT ÉS KÖTETLEN KÖRÜLMÉNYEK KÖ2ÖTT AZ ÜZEMELÉS EGYIK JELLEMZŐ NAPJÁN, ALACSONY INTENZITÁSÚ ESŐSZERU ÖNTÖZÉSNÉL •C V A fagy védelmi öntözést hazánkban néhány helyen már kipróbálták, s ez esetenként jelentős eredményt hozott. Főleg olasz és nyugat-német adatok alapján hazánk bizonyos területein eredményesnek mondható. CSIDER (1974) közlése alapján a fagyvédelmi öntözésnek az utófagyok elleni védekezésben - április közepétől május-első feléig - van nagyobb jelentősége, amikor a növény egyes részei általában érzékenyek a bekövetkező fagyokra. Legnagyobb károsodásnak van kitéve a nyilott, de még nem termékenyült virág, mert a bibe kis tömegénél fogva nagyon könnyen elfagyhat. Valamivel kisebb a károsodás veszélye a sziromlevél-takaróval védett virágon, illetve a megtermékenyült, nagyobb tömegű gyümölcskezdemény létrejötte után. A gyümölcs tömegének gyarapodásával a káros lehűlés magkezdeményéig eljutásának veszélye egyre inkább csökken. Észak-Olaszországban a fagy elleni öntözések végrehajtása során a következő fagytürést veszik figyelembe:- zöldbimbós állapotban -4 C°,- pirosbimbós állapot kezdetén -2 C°,- kinyílás előtti zárt virágnál -0, 5 C°,- kinyílott virágnál 0 C°.
