Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)

98

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. Nyújtó Sándor)

3.1. Gyümölcstermő növények Öntözésének általános kérdései

3.11. A gyümölcstermő nOvények vízforgalom-vizsgálata és a vízforgalomra hatő tényezők

A növény környezeti igényei közül elsősorban a vízigényt kell elemezni, de tekintettel arra, hogy ez eléggé általános fogalom, helyesebb, ha külön választjuk a növények vízfelhasználását és nedvességigényét, mely utóbbit részben a talaj, részben pedig a légnedvesség vonatkozásában elemezhetjük (CSELŐTEI, 1968),

Hasonló megállapítást tesz GAUTIER (1972) is franciaországi viszonyokra és gyümölcsöntözéssel kapcsolatban. Hangsúlyozza, hogy a levegő nedvességtartalmának a figyelembevétele ugyanolyan jelentőségű, mint a talaj nedvességtartalmának vizsgálata, mert súlyos hiba lenne ugyanolyan öntözést végezni magasabb relativ páratartalmu területeken, mint szárazabb levegőjű vidékeken.

A vízfelhasználás jellemzésére gyakran használt mutató a transzspirációs együttható, illetve a vízfogyasztási együttható is. A szerzők mindamellett, hogy széleskörűen vizsgálják a növény párologtatását, a mérési módszerek lehetőségeit, a transzspiráció tanulmányozásának fontosságát is eltérően értelmezik. így pl. CSIDER (1968) szerint a gyümölcstermő növények vizforgalmi tulajdonságainak kifejezésére is gyakran használt élettani mutató a növények vízhasznosítását kifejező transzspirációs együttható, azonban az évelő gyümölcstermő növényeknél a termőkorban a mutató meghatározása gyakorlatilag már kivihetetlen. Javaslata szerint olyan körülmények között kell beállítani a növény vizfelvételét, a vizpótló tenyész- edényeket, hogy azok a természetes körülményekhez minél közelebb legyenek. Az ilyen körülmények között történt mérései szerint hazai viszonyokra vonatkozóan