Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
95 D. kezelés "bőséges-alacsony", az első virágok nyílásáig mint az A.kezelés, utána a betakarításig mint a B.kezelés, E. kezelés "alacsony-bőséges", az első virágok nyílásáig mint a B.kezelés, utána a betakarításig mint az A.kezelés. Megállapításaik a következők: az "A" kezelés növényei magasabbak és erősebbek voltak, és több hüvelyt fejlesztettek, mint a "C" kezelés növényei. A "B” kezelésnél kis növények és alacsony termésátlag alakult ki. A "D" kezelésnél, ahol a virágzásig bőséges vizet biztosítottak és utána szárazságnak tették ki a növényeket, alacsony termést kaptak. Az "E" kezelésnél viszont, bár a növények magukhoz tértek, de nem teremtek annyit, mint az egész termesztési időszak alatt vízzel bőségesen ellátott növények. A babhüvelyek legmagasabb szárazanyag-tartalmát azok a kezelések adták, melyeknél a virágzást követően száraz talajban nőttek a növények. A vízigény szempontjából kritikusnak tekinthető szakasz tehát az előzőek szerint a virágzás szakasza, ezt állapították meg már csaknem húsz évvel ezelőtt Arkansasban KATTAN és FLEMING (1956) és JANES és DRINKWATER (1959) Connecticutban. Ugyancsak kritikusnak tartják a hüvelyfejlődés idejét is. Szerintük a növekedés korai szakasza alatti vízhiány csökkenti bár a növény növekedését, de nincs hatással a termés mennyiségére és minőségére. Az újabb kutatók közül hasonló eredményeket kaptak a kritikus időre vonatkozóan SINGH és ALDERFER (1966), El NÁDI (1969) - aki rámutatott arra, hogy a virágzás alatti kedvező vízellátás csökkentette a virágok hullását és ezáltal növekedett a termésmennyiség - és W ITT MEYER (1972). Más szerzők rámutatnak arra, hogy a vízellátás hatását a zöldbab termésének alakulására csak más tényezőkkel - elsősorban a hőmérséklet alakulásával - együtt lehet helyesen megítélni (NICKLOV, 1967, GJUROVA, 1967, CSELOTEI, 1968, NYÚJTÓ, 1969). Nyújtó megállapítása szerint főleg akkor mutatkozik nagyobb termés a virágzáskori öntözés hatására, ha az időjárási helyzet úgy alakul, hogy a virágzást közvetlenül megelőző időszak hőmérséklete magasabb (21,5 C° feletti), a virágzási idő első fele mérsékelt (18,5-21,5 C°), a második fele ismét maga• sabb (21,5 C° feletti) hőmérsékletű és természetesen, ha hiányzik a csapadék. A virágzáskori öntözés hatására növekszik a növény zöldtömeg súlya, a virágzás időtartama, a virágok száma, biztosabb lesz a kötés. Tehát nő a kötődött hüvelyek
