Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

89

MAURER és JOHN (1971) hatféle nedvességszint hatását vizsgálták a sárgarépa ásványianyag-tartalmára. A vízzel bőségesen ellátott növények gyökereiben és levélzetében magasabb volt a P szint, mint a száraz körülmények között fejlődött növényekében. A Cu és Pb szint a lombban ellenkezőképpen változott.

BRADLEY és LOUDENS LAGER (1971) 1969-ben és 1970-ben öntözési kísérletet állítottak be, melynek kezelései az alábbiak voltak:

1. gyakori, kis intenzitású

2. hagyományos öntözés

3. önt özet len, kontroll.

A vetés után mindegyik kezelés kapott öntözést a csírázás biztosítására. Az 1. kezelés akkor kapta az öntözővizet, ha a léghőmérséklet elérte délután 2 óra előtt a 33 C°-ot. Általában 3-5 órán keresztül üzemelt, és úgy zárták le, hogy a lombozat még sötétedés előtt megszáradjon. Kilencből hét esetben az 1. kezelés jobb termést adott, mint a hagyományos öntözés. A szin és szárazanyag-tartalom szintén kedvezőbben alakult ebben a kezelésben.

NIKOLOV és SZAVOV (1973) az öntözési mód hatását vizsgálva a sárgarépa lombjának és gyökerének fejlődésére, nem találtak különbséget az esőztetve, illetve a gravitációsan öntözött kezelések között. Ugyanakkor M1HOV (1973) jobbnak tartja az esőztető öntözést.

Az öntözés termésmennyiségre, minőségre gyakorolt hatását tanulmányozta KOBRYN (1973) Skiemiewice-ben (Lengyelország). Kísérletében az öntözés lényegesen befolyásolta az összes termés összetételét, növelte benne az áruminősé- gü termés részarányát és csökkentette a kisméretű termések mennyiségét. Ugyancsak megfigyelte az öntözés kedvező hatását a gyökerek alakjára és méretére, és a "szív" részarányának növekedését az egész gyökérhez viszonyítva. ELKNER- MICHALIK (1973) szintén Skierniewice-ben vizsgálta az öntözés hatását a sárgarépa szárazanyagtartalmára, karotin, egyszerű- és összes cukortartalmára. Az öntözés nem volt szignifikáns hatással a szárazanyag és karotintartalomra, ugyanakkor az egyszerű és összes cukortartalomra statisztikailag igazolható negativ hatása volt. Megállapították, hogy a sárgarépa kémiai összetételére lényegesen hatott a termesztési év időjárása.

A sárgarépa túlzott vízellátása különösen a répatest kialakulásának előre-