Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)

7. Coliform baktériumok - 7.7. A coliformok megjelenését befolyásoló tényezők

84 7. COLIFORM BAKTÉRIUMOK A táblázat szerint a coliform előfordulás 18-szorosra nőtt, ha a vízhőmérséklet 0°C és 5°C és >20°C volt. A trend a hőmérséklet és a coliform baktériumok klóraminos fertőtlenítéskor ha­sonlóan alakult, csak a növekedés jóval kisebb mértékű volt (2,5-szörös növekedés <20°C és >20°C között) (77. táblázat). 17. táblázat. A vízhőmérséklet és a coliform előfordulás kapcsolata Hőmérséklet tartomány, °C Coliform minták száma Pozitív coliform minták száma Pozitív coliform, % 0 1 Ch 1 ,416 9 0,635 5-10 4,561 7 0,153 10-15 3,776 15 0,397 15-20 5,458 12 0,220 20-25 8,244 63 0,764 >25 5,798 34 0,587 A tapasztalatok szerint számos esetben a hideg éghajlaton is nagyobb fokú a mik­robiológiai aktivitás (<10°C alatt), mert a mikroba társulás adaptálódott az alacsony hőmérsékleteken történő szaporodáshoz. Camper (1996) megállapította, hogy az alacsony tápanyag szinthez adaptálódott mikroorganizmusok esetében, a hőmérséklet dominálóbb tényezővé válik a biofilm szaporodás szabályozásában. így a mikrobák fiziológiája megszabja, hogy miként válaszolnak az organizmusok a környezeti feltételekre. Például, a HPC baktériumok (Pseudomonas spp.) jóval kisebb tápanyag szinten képes szaporodni, mint a coliform organizmusok, ami azt jelzi, hogy a HPC baktériumokat a hőmérsékleti hatások lé­nyegesen jobban érintik (a nem fertőtlenített rendszerben), míg a coliformokat a hőmérséklet és a szerves szén szintek befolyásolják. 7,7.2. Maradék fertőtlenítőszer, fertőtlenítőszer szint Szűrt vizű rendszerekben különbség adódott a szabad maradék klór és a klóramint al­kalmazó rendszerek között. A szabad klórt tartalmazó rendszerekben 33 196 mintá­ból 0,97% tartalmazott coliform baktériumokat (LeChevallier et al. 1996). 35 159 mintából, amelyek esetben klóramint alkalmaztak, 0,51% tartalmazott coliform bak­tériumot. A coliform baktériumok átlagos sűrűsége 35-ször magasabb volt a szabad klóros rendszerekben, mint a klóraminos rendszerekben. A kutatások feltételezték, hogy a klóraminok jobban behatolnak a biofilmbe és inaktiválják a rögzült baktériu­mokat. A maradék fertőtlenítőszer fenntartása a coliform előfordulással van kapcso­latban. Azokban a rendszerekben, amelyekben <0,2 mg/L holt-ág szabad klór szin­tek, vagy 0,5 mg/L monoklóramin szintek léteznek, lényegesen több coliform léte­zik, mint a magasabb maradék klórtartalmú rendszerekben. A magas AOC szintű

Next

/
Thumbnails
Contents