Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
3. Mikroorganizmusok a biofilmben - 3.1. Baktériumok - 3.2. Patogének
40 3. MIKROORGANIZMUSOK A BIOFILMBEN 3.2.1. Organizmusok A következőkben - példaként - négy fajjal foglalkozunk. 3.2.1.1. Aeromonas hydrophila Az Aeromonasok az ivóvíz rendszerekben sokféle vizsgálat és találgatás tárgyai voltak az utóbbi évtizedben. Inkább vízi nem pedig víz által közvetített organizmusnak tekintették, mivel veleszületett a vízi környezetekhez és fiziológiailag alkalmas az ivóvíz-rendszerbeli szaporodásra (Rippey et al. 1979). Az Aeromonasok a heterotróf populáció kicsi és változó komponensének tekintendők (Havelaar et al. 1990). A biopolimerek széles tartományát hasznosítják, ami fontos az Aeromonasok részére életképességük, szaporodásuk fenntartásához az elosztó rendszerben, különösen ha a biofilmben szaporodnak, miközben az uralkodóbb baktériumok termékeit hasznosítják (van der Kooij 1988). Kimutatták, hogy egyéb mikroflóra, mint a palack-vízben lévő Pseudomonas fokozza az Aeromonasok túlélését (Warburton et al. 1994). Az aeromonas-számok a coliform szintekkel nincsenek korrelációban. Az Aeromonasok három faja általánosan elfogadott, melyek klinikailag a legfontosabbak: Aeromonas hydrophila, Aeromonas caviae és Aeromonas sobria. Származási helyük rendszerint a víz és a talaj. Mindhárom fajta kimutatható a vízelosztó rendszerből. Diarrhoeás betegek székletéből kimutatható. Ilyen betegek esetében a leginkább előforduló Aeromonas az A. caviae. 3.2.1.2. Klebsiella pneumoniae Ez az organizmus kolóniákat képes alkotni és szaporodik a vízelosztó rendszerben. Pozitív coliform tesztet eredményez. A Klebsiella közegészségi jelentősége nem tisztázott. Megfigyelték, hogy a Klebsiella fertőzés főleg kórházakban, ritkábban közösségekben fordul elő. Valószínűsíthető, hogy az érzékeny populáció a közösségen belül sebezhetőbb a víz által közvetített opportunista organizmusok expozícióival szemben. 3.2.I.3. Salmonella typhimurium A Salmonella közismert fekália eredetű patogén organizmus, ezért nem lehet jelen a vízelosztó rendszerben. Vízbeli jelenléte túlélésből ered. A Salmonella készségesen kolonizálódik, és perzisztens a GAC szűrőben, noha rögzülésük kisebb mértékű és számuk más heterotróf baktériumok jelenlétében gyorsan csökken. A szuszpendált patogén sejtek gyorsabban halnak el, mint a rögzült sejtek. A Salmonella mennyiségi meghatározása csak kis számú (101—103 sejt/L) előfordulásokat mutatott ki. Az élelmiszer Salmonella fertőzése rendszerint nagy fertőző dózist (~ 106 sejt) igényel.
