Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
23. Műanyagok a vízelosztó rendszerben - 23.7. Biológiai bevonat tömítőanyagokon
270 23. MŰANYAGOK A VÍZELOSZTÓ RENDSZERBEN Az okok felderítéséhez, a példaként szereplő burkolás rendszerét is ismerni kell. A 2000 m3-es, ellennyomású medence burkolólapjai alá, mint alap, műanyag vékony habarcsot készítettek, ami alatt műanyagtartalmú cementréteg van. A fugákat végül felül cementhabarccsal tömítették. A medencebeli víz aktív klórtartalma 0,4-0,5 mg/L. A mikrobiológiai bevonat nem a már egyéb medencékben megfigyelt sík formában, hanem domború hártyás makrokolónia formájában fejlődött ki. Az első hártyás makrokolónia rendszereket a 4 hónapos üzemeltetés utáni medencetisztításkor távolították el. A másodszori bevonatokat újabb 4 hónap utáni medenceürítéskor tanulmányozták. További 5 hónapi medenceüzemeltetés után, leürítés után, a bevonatok újból jelen voltak ( Thofern et al. 1977). A makrokolóniákat elsősorban a fenéken, a fugák felett észlelték. A falakon a fugák felett, csak egyesült, kisebb kolóniák fejlődtek, de a fenéken a hártyás rendszer inhomogén eloszlású volt:- a falak mellett és a sarkoknál volt a leggyakoribb,- a medence közepén pedig egyesült formában is jelentkezett. Ennek okát - minden bizonnyal - a medencebeli áramlási viszonyokban, ill. az azzal szoros kapcsolatban lévő klórtartalomban kell keresni. A kör alaprajzú, domború bevonatok viszonylag szilárdan rögzültek a burkolatra. Átmérőjük max. 8 cm, magasságuk 1,5 cm. A makrokolónia centruma mindig a fuga felett van, onnan fejlődnek oldalirányba a csempe fölé. A helyükről levehetők, miközben alakjukat megtartják. Levételük után, helyükön, a fugákban mindig porózus hely található. Levétel után észlelhető, hogy egyik-másik porózus fugahelyről gázbuborékok szállnak fel. A radiokarbon meghatározások alapján megállapítható: a bevonat 91%-nyi fosszilis széntartalmú, tehát a burkolórendszer alapjából származik. A fugában előforduló szerves anyagok szerepe alárendelt, vagy egyáltalán nem is jelentkezik, különben a fugák felett folyamatos mikrobiológiai bevonatnak kellene jelentkezni. Az oligotróf baktériumok ( Caulobacter, Hyphomicrobium, Pseudomonas) és a heterotróf gombák együttes jelenlétekor, a különböző tápanyagajánlat révén, a mikrobiológiai bevonat képződésekor rangsor sejthető. 23.7. Biológiai bevonat tömítőanyagokon A tömítőanyagok jelentős hányadán mikrobiológiai bevonatok képződnek, amelyek a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásolják (Stickland 1971, Simmann et al. 1977, Schoenen et al. 1977, 1978, 1979). Schoenen et al. (1979) 1,5 évig már üzemeltetett ivóvíztározót vizsgáltak. A dilatációs hézag tömítőanyagán erős mikrobiológiai hártyát találtak. A tömítőanyag poliszulfid-bázisú, lágyítóban gazdag műanyag. Az oldalfalon lévő tömítőanyagon 76 mL/m2 hártya képződött. A fenéken levő tömítőanyagcsíkon 170 mL/m2 hártyát tisztítottak le, annak dacára, hogy a fenéken alkalmazott tömítőanyag-csík felszínére
