Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)

22. Öblítés

22. ÖBLÍTÉS

A víz okozta fertőződések jelentős része a vízelosztó rendszer üzemeltetési fogyatékosságai miatt jelentkezik. A vízelosztó rendszer olyan végső gát, amely a vízminőség megtartásában fontos szerepet játszik. Régebben a tervezés, üzemeltetés és a fenntartás a közegészségügyi ill. a hidraulikai viszonyokra koncentrálódott. Számos tényező azonban a vízminőséget károsan befolyásolja. Ilyenek (Antoun et al. 1999):- ágvezetékek, amelyekben a víz stagnál, sok esetben hosszú időn át;- tározók, melyek esetenként a rendszerből kizáródnak;- tározók, melyek vize nem hasznosítható a minimális fogyasztás miatt;- túlméretezett csövek, amelyek a múltbeli vízigényekre méretezték, vagy az áramlásviszonyok a demográfiai változások miatt módosultak;- mesterséges ágvezeték, zárt tolózár miatt, mely nyitott kellene, hogy legyen;- béleletlen öntöttvas csövek a hálózatban;- az elosztó rendszer azon zónái, amelyekben a maradék klór fenntartása nehéz, vagy amelyek hajlamosak a pozitív coliformok vagy a heterotróf baktériumok megtelepedésére.

Az öblítés (185. ábra, Antoun et al. 1999) az egyik legerőteljesebb eszköz a hálózati vízminőség fenntartásához (Friedman 1998).

185. ábra. Öblítés tűzcsapon keresztül

Háromféle öblítési mód létezik:- hagyományos,- folyamatos átmosatás,- egyirányú öblítés,- vegyes öblítés.