Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben
20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN 229 nek a vegyületeknek jellegzetes rothadt zöldség szaga van. A vegyületek oxidációs tisztításához a töréspontnál nagyobb (vagy azzal egyenlő) klór koncentráció (2 mg/L, hosszú tartózkodási idő, 1 h) szükséges, ha a vízben háttér ammónium-ion is jelen van. Minthogy ezek a feltételek a vízelosztó rendszer szokásos üzemeltetésével nem egyeztethetők össze, a probléma leküzdése nem egyszerű. 20.2.2. Fenolok gombák általi transzformálódása anizolokká Az erős dohszag a Párizsi Vízművekben a víz tartózkodási idejének növekedésével egyre markánsabbá vált (Montiéi et al. 1987). Ezt a jelenséget a végső fertőtlenítéskor keletkező klórfenolok megjelenésével magyarázták, amelyek a biotranszformáció (metilezés) révén triklóranizolokká alakultak. Ezt a folyamatot a valamennyi vízelosztó rendszerben jelenlévő gombák idézik elő. A doh-szagért felelős klóranizolok íz küszöbértéke a 38. táblázatban szerepel (Montiéi et al. 1987). 38. táblázat. A doh szagért felelős klóranizolok íz küszöbértékei Vegyület íz küszöbérték koncentráció, ng/L Pentaklóranizol 4000 2,3,4,6 -tetraklóranizol 4 2,4,6-triklóranizol 0,03 2,3,6-triklóranizol 0,0003 2,6-diklóranizol 40 2,4-diklóranizol 400 A klóranizolok kiküszöbölése a végső fertőtlenítéshez a klór klór-dioxiddal való helyettesítésével lehetséges, mert ilyen alternatív fertőtlenítőszer a fenolt kinonokká alakítja, nem pedig klórfenolokká. Az íz növekedése, amikor a gombák a fenolokat anizolokká transzformálják a 39. táblázatban adott (Montiéi et al. 1987). 39. táblázat. íz-növekedés a fenolok gombák általi anizolokká transzformálódásakor Molekulák íz érzékenység növekedés Pentaklórfenol 103 2,3,4,6 -tetraklórfenol 105 2,4,6 -triklórfenol 107 2,3,6-triklórfenol 109
