Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben
224 20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN- szerves- és/vagy szervetlen vegyületek emissziója a vízelosztó rendszerben alkalmazott anyagokból;- külső szennyezett anyagok közvetett bejutása a vízelosztó rendszerbe diffúzió révén a szintetikus csöveken át vagy közvetlen bejutása az illegális rácsatlakozásokon keresztül;- a nyers vízben lévő íz- és szagrontó vegyületek;- a víztisztítás során képződő íz- és szagrontó anyagok (különösen az oxidációból származók). 20.2.1. Az íz- és szaganyagok eredete 20.2.1.1. Szervetlen anyagok Az ivóvízben lévő, íz érzékeléssel észlelhető (757. ábra) anyagok közül számos szervetlen vegyület. Ezek koncentrációi a szerves vegyületek koncentrációinál jóval nagyobbak. Az ízérzetet kiváltó sók, azok maximális, zavaró ízt előidéző koncentrációi a 36. táblázatban adottak {Zoeteman 1978). A víz rendszerint a szervetlen vegyületek keverékét tartalmazza, így a szinergikus, vagy az antagonisztikus hatások is valószínűsíthetők. Egyes vegyületek hatása tehát nem egyszerűen összegződik, hanem az additív alapon várható értéknél sokkal nagyobb lesz a hatás, vagyis az egyik anyag hatását a másik anyag jelenléte jelentősen fokozhatja. A szinergizmus hatása különösen kockázatos lehet az emberi és állati szervezetekben. 157. ábra. Munkában az íz- érzékelő panel Az ivóvízben előforduló fém ionok közül a vas desztillált vízben 0,05 mg/L, a réz 2,5 mg/L, a mangán 3,5 mg/1, a cink kb. 5 mg/L koncentráció esetében érzékelhető. Számos esetben az íz és szag, mint a záptojásszag, melyet a hidrogén-szulfid okoz, a nyers vízbeli szervetlen komponensek jelenlétéből származik. Ezek a problémák általában a víztisztító rendszerekben szüntethetők meg, ahol a levegőztetés nyújt megoldást.
