Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
2. Biofilm - 2.1. A biofilm kialakulása
2. BIOFILM Amint a következők bizonyítják, a csővezetékek belső felületén képződő biofilm szerepe alapvető jelentőségű a vízelosztó rendszerbeli vízminőség romlás befolyásolására. 2.1. A biofilm kialakulása A biofilm fogalom kifejezi, hogy a mikrobiológiai sejtek rögzülnek a csővezeték belső felületén, vagy valamilyen szuszpendált állapotú részecskék felületén az áramló vízben, vagy valamely szűrőrétegben (például biológiai szűrőben) a mozdulatlan szemcsék felületén. A sejtek mozdulatlanok- a sejten kívüli polimer anyagok mátrixában (EPS; 3. ábra),- a tuberkulumban, a korróziós ásványi képződményekben,- üledékekben,- a mechanizmusok kombinációjában (Charocklis 1988). 3. ábra. Szilícium felületen rögzült baktériumok. A sejtek körül EPS mátrix létezik. Az EPS (extra cellular polimeric substance) nagyon adszorptív felületű a kationokra nézve (különösen a többvegyértékű kationokra nézve, mint a kalcium, cink, vas), a szemcsés anyagokra és egyes mikrobiológiai sejtekre. A sejten kívüli polimer mátrix (EPS) gél állapota miatt nagymértékben befolyásolja a biofilm fizikai tulajdonságait. A biofilm szerves szén tartalmának kb. 50-90%- át teszi ki (Bakke et al. 1984, Dombay 1998). A mátrixot alkotó polimerek a bakteri