Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
1. Baktérium populációk a vízelosztó rendszerben - 1.1. A populáció jelenlétéből származó hatások - 1.2. Mikrobiológiai aktivitás
1. BAKTÉRIUM POPULÁCIÓK A VÍZELOSZTÓ RENDSZERBEN 19 Az áramló vízben lévő szuszpendált sejtek életképes, szuszpendált állapotú mikroorganizmusok, amelyek az áramló víz fázisban transzportálódó szervezetek. 1.1. A populáció jelenlétéből származó hatások A túlzott baktériumszám a vízelosztó rendszerben jelzi, hogy az ivóvíz egészségügyi szempontból nem megfelelő. Ezen túlmenően a túlzott baktériumszámban lévő egyes baktériumfajok a csővezetékek fizikai tönkremenetelét is előidézhetik: a bevonat (tuberkulum) képződés növeli a csőellenállást, ezáltal a szivattyúzási költség nő; magasabb lesz az üzemi nyomás, ami a cső meghibásodását eredményezheti; a csővezeték hasznos időtartama csökken. A bakteriális aktivitás gyakran a fogyasztói íz- és szag-panaszokkal társul. Minden vízelosztó rendszer egyedi jellemzőkkel rendelkezik, amelyek más rendszerektől eltérők, így a csapi vízminőség jelentősen eltérhet a várt minőségtől. A jellemzők (Hanson et al. 1987):- kor,- csőanyag,- tartózkodási idő,- áramlásviszonyok,- korrozivitás,- mintavételi helyek. 1.2. Mikrobiológiai aktivitás Minden vízelosztó rendszerben bizonyos mértékű mikrobiológiai aktivitás (szaporodás, anyagcsere stb.) létezik. A vízben kifogásolható íz- és szaganyagok keletkezhetnek egyes baktériumok (például Actinomycetes) métából ikus melléktermékeiből és a klór mikroorganizmusokkal és a biofilmmel való egymásra hatása miatt. A biológiai aktivitás a korrózió sebességét is növeli, aminek következtében a víz minősége romlik, a szín és a zavarosság erősödése révén. A biofilmek védik a mikroorganizmusokat a maradék fertőtlenítőszertől, és a coliform és az opportunista patogének számára kedvező környezetet biztosítanak. Az opportunista patogének a baktériumok, a fekális Klebsiellae, Flavobacterium, Legionella pneumophila, Pseudomonas aeruginosa, Staphylococcus aureus, az opportunista gombák és az élesztőgomba. Ezen patogének általi expozíció és fertőzés útjai:- lenyelés,- belégzés és- a bőrrel való kontaktus. Az oxidációs folyamatok, különösen az ozonizálás, a nehezen lebontható természetes szerves anyagot (NŐM) lebontható szerves anyaggá (BŐM) alakítja, így az a mikrobiológiai szaporodást serkenti. Más tisztítási műveletek (mint a koaguláció, biológiai szűrés, szén-adszorpció, nanoszűrés, fordított ozmózis) a BŐM szintet csökkentik.
