Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)

12. Klór és klóramin alkalmazása a vízelosztó rendszerekben - 12.5. A klór és klóramin baktericid hatásának összehasonlítása

12. KLÓR ÉS KLÓRAMIN ALKALMAZÁSA A VÍZELOSZTÓ RENDSZEREKBEN 173

A 112. ábra a monoklóramin expozíció arra utal, hogy az EPDM anyag érzékeny a klóramin hatásra: kidomborodások és torzulások jelentkeznek; repedések jelenléte nem jellemző.

A 113. ábra EPDM (commercial sheetstock) gyakorolt diklóramin expozíció hatását tükrözi: pusztító repedések jöttek létre.

Az ábrák plasztikusan szemléltetik, hogy a fertőtlenítőszerek (és egyéb tényezők) hatása az elasztomer anyagokra rendkívül bonyolult mechanizmusok szerint nyilvánul meg.

105

CL

114. ábra. Biofilm képződési potenciál (BFP) különböző szintetikus csőanyagokon. SS = rozsdamentes acél; PVC = polivinil-klorid; PTFE = teflon; EP = epoxi; XPE = polietilén; HPE = nagy sűrűségű polietilén; LPE = kis-sűrűségű polietilén; GRP = poliészter; NR = természetes gumi; SPVC = lágy PVC

A 114. ábra a különböző szintetikus csőanyagokra vonatkozó biofilm képződési potenciálokat (BFP= biofilm formation potential; biofilm képző képesség) tünteti fel (.LeChevallier 1999). Tipikus BFP értékek üvegfelületre: < 10 pg/cm2/d ATP; > 20- 50 pg/cm2/d ATP PVC-re; polietilén csőfelületre 500-3000 pg/cm2/d ATP jellemző.