Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
10. A cső anyaga és a biofilm kapcsolata - 10.5. A fertőtlenítés hatása a biofilm képződésre
10. A CSŐ ANYAGA ÉS A BIOFILM KAPCSOLATA 143 10.5. A fertőtlenítés hatása a biofilm képződésre A baktériumok rögzülése a csőfalon, oligotróf környezetben, mint amilyen az ivóvíz, alapos ökológiai megfontolásokat igényel. A makromolekulák hajlamosak a szilárd-folyadék határfelületen akkumulálódni, miáltal kedvező szaporodási feltételeket teremtenek az egyébként tápanyag-deficites környezetben. A vázbeli kis tápanyag koncentráció ellenére, a rögzült baktériumok elegendő tápanyaghoz jutnak az áramló víz közvetítésével. Sejten kívüli polimer anyagok (EPS) képződnek a rögzült baktériumok körül, ami a tápanyag befogását vélhetőleg segíti (Fletcher et al. 1982). Ezek a megfigyelések vezettek arra a következtetésre, hogy a legtöbb baktérium a vízi környezetben a szilárd-folyadék határfelületen koncentrálódik (Marshall 1976, Fletcher et ai 1982). A kutatások azt is tisztázták, hogy a biofilmben lévő EPS mátrixba beágyazódott baktériumok a vízfertőtlenítéstől védettekké válnak (LeChevallier et al. 1988). A biofilmből sokféle heterotróf baktériumot, a potenciálisan patogén baktériumoktól kiindulva, mint amilyen a Legionella, a coliform baktériumokig és sokféle fajta vízi baktériumig bezárólag izoláltak (Colbourne et al. 1988). Ismert, hogy a víz ózonos oxidációja során kis molekulájú szerves anyagok képződnek. Ezen anyagok biológiailag könnyen lebonthatók, elősegítik a biofilm létrejöttét a vízelosztó rendszerben (Hongve et al. 1991). A klórral és ultraibolya (UV) sugárzással történő fertőtlenítések szintén oxidativ folyamatok, amelyek szintén fokozzák a könnyen lebontható szerves anyagok képződését. 10.5.1. A klórozás, ozonizálás, ultraibolya sugárzás hatása a biofllm képződésre A biofilm akkumulációra példát a mikroszűrésű rendszerben, ozonizált rendszerben, az ultraibolya sugárzásos rendszerben és a klórozott rendszerben a 84 a-b. ábra nyújt (Lund et al. 1995). Megállapítható:- A biofilm biomassza, száraz súlyként kifejezve, mindaddig nem termelődött, amíg a víz hőmérséklete májusban nem emelkedett 5°C fölé. A vízhőmérséklet nemcsak a szaporodás sebességét befolyásolja, de a rögzüléstől a szaporodásig eltelt időtartamot is (lag fázis). Hosszú lag-fázis esetén a rögzült baktériumok a csőfalról lemosódnak az áramló vízbe és elhagyják a vízelosztó rendszert, mielőtt ismét kedvező feltételek jönnének létre a biofilm képződéséhez. A 84 ab. ábrán az eredetileg rögzült baktériumok lemosódtak, mielőtt a vízhőmérséklet számukra kedvezővé vált.- A szerves tápanyagokhoz adaptálódott mikroorganizmusok a mikroszűrésű vízben voltak az elsők, amelyek a hőmérséklet emelkedésre válaszoltak. A kimutatható biomassza növekedés 2 hónap múlva jelentkezett. 1 hónap múlva az ozonizált vízbeli mikroorganizmusok is szaporodni kezdtek. De a klórozott víz esetében szaporodás nem következett be.
