Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
10. A cső anyaga és a biofilm kapcsolata - 10.3. A biofilm fertőtlenítése különböző anyagú csőfelületeken
136 10. A CSŐ ANYAGA ÉS A BIOFILM KAPCSOLATA 10.3.1. Hosszú idejű fertőtlenítés A 80. ábra (LeChevallier et al. 1990) vascsőre, hosszúidejű fertőtlenítésre vonatkozik. 4 mg/L monoklóramin (kb. 2,5 mg/L maradék monoklóramin a rendszer végén) a biofilm baktériumok 99%-át (2 log10) inaktiválta, 24 órán belül. Három nap múlva, az életképes baktériumok mennyisége több mint ezredre (3 log,0) redukálódott. Ez a hatékonyság az 5 heti vizsgálati időszak alatt állandó maradt. 34 nap után a fertőtlenítőszer cseréjére került sor: 4 mg/L szabad klórt adagoltak. Az eredmény: a maradék szabad klór a biofilm baktérium számot tovább nem csökkentette. 80. ábra. A biofilm baktériumok hosszú idejű (öt hét) fertőtlenítése 4 mg/L monoklóraminnal 10.3.2. A baktériumok azonosítása A biofilm bakteriális összetétele, fertőtlenítés után a 81 a-h. ábrák alapján értelmezhető (LeChevallier et al. 1990). Az ábrák alapján megállapítható, hogy a fertőtlenítés előtti uralkodó organizmus a Pseudomonas cepacia volt, de fertőtlenítés után gyakorlatilag eltávolítódon. Általánosságban, a szabad klór és a monoklóramin fertőtlenítést túlélő bakteriális populációk hasonlók voltak, amikor R2A agaron kitenyésztették őket. Ez azt jelenti, hogy a monoklóraminos fertőtlenítés a bakteriális populációkat nem szelektálja eltérően, mint a szabad klór. A 81 a. és 81 e. ábra összehasonlítása különösen érdekes, mivel a vascső biofilm populáció fertőtlenítésének hatékonyságáról van szó. Mindkét esetben, a P. cepacia volt a domináns organizmus a vascsöveken a fertőtlenítés előtt és mindkét esetben a P. cepacia eltávolítódon a biofilmből fertőtlenítés után. A 81 a. ábráról kitűnik továbbá, hogy 1 mg/L dózisú egyik fertőtlenítőszer sem csökkentette a bakteriális populációt jelentősen. Érdekes, hogy a bakteriális populáció a fertőtlenítés hatására változott, az összes életképes szám azonban azonos maradt. 4 mg/L szabad klór hatására a biofilm populáció változott: a P. picketti vált uralkodóvá (81 e. ábra). Kitűnik az is, hogy a szabad klór a biofilmre nem hatékony, vascső esetében. A 4 mg/L koncentrációjú monoklóramin a P. picketti populációt azonban több mint ezerszeresen (3 log10) csökkentette (LeChevallier et al. 1990).
