Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 4. Természetes szerves anyag frakciók, minőségi követelmények
4. TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK FRAKCIÓK... 95 4.8.8. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAG KONCENTRÁTUMOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE A RO és az NF koncentrátumokban az aminocukrok és a proteinek mennyisége több, mint az XAD koncentrátumokban. Az XAD koncentrátumok viszont poliszacharidokban gazdagabbak. Az XAD-8 természetes szerves anyag koncentrátumok aromásak, hidrofóbok, szénben gazdagok, de nitrogén és oxigén tartalmuk kevés, a természetes szerves anyag hidrofilebb frakcióihoz hasonlítva. Az XAD-8 koncentrátumokhoz viszonyítva az XAD-4 koncentrátumok kevésbé aromások, de karboxil sav-, alifás alkohol-, éter- és észter tartalmuk gazdag. A RO és a NF az összes oldott aminosavak 80-90%-át visszatartják, míg az XAD- 8/XAD-4 sorbakapcsoláskor a visszatartás 70-80%-os. így a membrán izolációs eljárás alkalmazása, úgy tűnik, hasznosabb a természetes szerves anyag összetételének meghatározásakor egyes biopolimerek, míg az XAD koncentrátumok a természetes szerves anyagban lévő aromás és hidrofób humin anyagok meghatározásához hasznosabbak (Croue et al. 2000). A természetes szerves anyag tényleges változékonysága, hely-specifikus volta a nyers vizek esetében tisztázható. A természetes szerves anyag minden nyersvíz vizsgálatakor hidrofób (FIPO), transzfii (TPH), hidrofil (HPI) és ultrahidrofil (uHPI) frakciókra csoportosítható (4.1. fejezet; 6. és 7. táblázat), amelyek azután tovább csoportosíthatók savas-, semleges-, és bázikus al-frakciókra. így kiderül, hogy valamely nyersvíz elsődlegesen allochton, más esetben allochton és autochton eredetű (2.1. és 2.2. fejezet), vagy hidrofób és nagymértékben aromás, vagy benne például a hidrofil és transzfii molekulák dominálnak. A természetes szerves anyag különböző frakciókban előforduló jellemzőinek vagy két különböző nyersvíz összehasonlításakor a következő megállapítások ismertek (Croue et al. 2000): A C/O, C/N és a C/H arányok a savas és semleges frakciók esetén csökkennek, ha a hidrofil jelleg nő. Ez a megállapítás minden nyersvízre érvényes. A savas frakciókra a kisebb C/O arányok jellemzők, mint a bázikus és semleges frakciók esetében ami azt jelzi, hogy a savas csoportok zöme karboxil. A semleges frakciók C/N és C/H arányai kisebbek, mint a savas frakcióké. A legnagyobb nitrogén tartalma a bázikus frakcióknak van, összhangban azzal az elvárással, hogy a bázikusság az amino- és amid funkcionálással kapcsolatos. Egyes nyers vizek természetes szerves anyag frakciói esetében a specifikus UV abszorbancia (SUVA) lényegesen változik, a következő sorrend szerint HA > HPO > TPI > HPI, ahol: HA a humin savak frakcióját képviseli, amely keverék kolloid/polimer természetű.
