Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 2. A természetes szerves anyag előfordulása
32 2. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAG ELŐFORDULÁSA- egyes Dél-Norvégiai vízművekben az utóbbi évtizedben a nyers vizekben a szín mennyisége megkétszereződött, egyes helyeken megháromszorozódott,- a szín mennyiség növekedése hangsúlyozottabb, mint a DOC növekedése, magában foglalva a természetes szerves anyag egyéb fontos minőségi jellemzőit, mint a SUVA (specific UV absorbancia), amely szintén változott. A nyers víz minőségének változása a vízellátó rendszert többféle módon befolyásolja (Eikebrook et al. 2004):- több, természetes szerves anyagot eltávolító tisztítótelepet kell létesíteni,- sok esetben a víztisztítást és az üzemeltetést módosítani kell,- a csapvíz minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. 2.7.1. AZ ÉGHAJLAT VÁLTOZÁS HATÁSA A csapadékintenzitás és a természetes szerves anyag koncentráció között szoros kapcsolat létezik (az erdős területekről származó csapadékvíz mennyiség esetében). A megnövekedett lefolyásintenzitások nagyobb mennyiségű természetes szerves anyag kimosódást okoznak a talaj felső részeiből, amely gazdag szerves anyagban. A tóvízbeli csökkent tartózkodási idő, a szín-természetes szerves anyag csökkenő fotokémiai lebontását, csökkenő mikrobiológiai lebontódást, és a tó vizében csökkenő mértékű koagulációt és ülepedést okoz. Ezek a folyamatok- a szén és- a természetes szerves anyag koncentráció növekedésére vezetnek. A TOC és a vízhozam közötti kapcsolat a nor- végiai Birkenes vízgyűjtőn a 12. ábrán értelmezhető {Eikebrook et al. 2004). A hőmérséklet emelkedése a talajbeli szerves anyag lebontódását gyorsítja, így több természetes szerves anyag képződik. A szín és a természetes szerves anyag növekvő trendje az éghajlatváltozékonyság és/vagy az éghajlatváltozás hatásaként jöhet létre, amibe a globális felmelegedést és a csapadékviszonyok változásait is bele kell számítani {Evans et al. 2001). A területhasznosítás változásainak hatásai fontos tényezők a természetes szerves anyag minőség és mennyiség befolyásolásában {13. ábra', Forsberg 1992; Liltved 2002). Számos régiót, amelyben a természetes szerves anyag növekedett, magas szintű antropogén kénterhelés érte. A savas esők miatt a tavak színtartalma csökkent {Gjessing 1970). Ezt elsősorban a humin savak protonizációjával magyarázták, aminek következtében erős ásványi savak lerakódása következett be, melyek kevésbé hidrofilek. A szulfát nagyobb koncentrációi és magasabb ionerőssége, a Hj, és fémkationok erőteljesebb komplexációja, koagulációja és a természetes szerves anyag csapadékká válása következett be.
