Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 2. A természetes szerves anyag előfordulása
26 2. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAG ELŐFORDULÁSA A nem-humin anyagok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek még felismerhető kémiai jellegűek. A vegyületek ezen csoportjához tartoznak: szénhidrátok, proteinek, peptidek, aminosavak, zsírok, viaszok, gyanták, pigmentek és egyéb kis molekulasúlyú szerves anyagok. Ezeket a vegyületeket a mikroorganizmusok általában könnyen lebontják és így a vízből eltávolíthatók. A nem-humin és humin anyagok egyértelműen nem különböztethetők meg a vízben, mert a humin anyagok a nem- humin anyagokkal összekapcsolódhatnak (így a proteinek és a poliszacharidok) a kovalens kötés és az elektrosztatikus egymásrahatásaik révén. A humin anyagok alkotják a természetes szerves anyagok zömét és mindenütt megtalálhatók a természetben (Thurman 1985). A víz sárgás, barnás színe ezen nagy molekulasúlyú anyagok jelenlétéből származik. A humin anyagok kis prekurzor molekulákból (mint a szénhidrátok, proteinek és egyszerű vegyületek) keletkeznek. A kémiai és biológiai folyamatok révén nagyobb és biológiailag kevésbé lebontható anyagokra polimerizálódnak. A humin anyagok a szerkezetileg hasonló szerves vegyületek heterogén keverékei. Rice et al. (1993) olyan keverékeknek tekintette ezeket, amelyek a kovalens kötésekkel összetartott funkcionális csoportok hagyományos strukturális diagramjával nem jellemezhetők. Jóval inkább membránhoz - hasonló vagy micellához - hasonló aggregátumoknak tekinthetők (9. ábra). 9. ábra. A membránokhoz hasonló humin szerkezet egyszerűsített vázlata és a humin micella. A: amfifil molekula; B: egyvegyértékű kationok; C: kétvegyértékü kationok A humin anyagok humin- és fulvin savakra oszthatók, a különböző pH értékeken való oldhatóságuk szerint. A fulvin savak a természetes vizekben a humusz uralkodó részei és koncentráció szintjük jelentős, még a mélyebben lévő, hosszú tartózkodási idejű felszínalatti vizekben is. A fűlvin savak oldékonyabbak, mert több karboxil és hidroxil funkciós csoporttal rendelkeznek, molekulasúlyuk pedig 800-2000. A humin savak molekulasúlya > 2000 és gyakran kolloidális méretűek (Thurman 1985).
