Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 1. A természetes szerves anyag
16 1. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAG- a koagulálószer mennyisége nő,- beavatkozik a koagulációs- flokkulációs folyamatokba,- az aktívszén alkalmazási igénye nő, azonban- a GAC, BAC szűrés kevésbé lesz eredményes,- a vízelosztó rendszerben a populációk szaporodását serkenti,- a membrán folyamatok eltömődését elősegíti,- hozzájárul a korróziós folyamatokhoz,- hozzájárul a fertőtlenítési melléktermékek képződéséhez,- elsődleges prekurzor-anyag a fertőtlenítési melléktermékek (disinfection byproduct; DBP) keletkezéséhez,- vizbeli jelenléte miatt a közegészségügyi kockázat fennáll. A legnagyobb problémát a fertőtlenítési melléktermékek egy részének potenciális közegészségügyi hatásai okozzák {Rook 1974; Black et al. 1996). Ezen tényezők miatt a vízmüvek fő célja a természetes szerves anyag lehetőleg már a nyers vízből való eltávolítása {Drikas et al. 2004). Az ismeretek ezen szintjén jelentkezett a természetes szerves anyag általános jellemzéséhez alkalmazott TOC (total organic carbon) összegző paraméter szabályozási igénye {Federal Register 1998). Jelenleg, amint a következőkben bebizonyosodik, a természetes szerves anyag jellemzés, az eltávolítás és üzemeltetés elméleti és gyakorlati alapjainak részletekbe menő megteremtése {Öllős 2004) egyre inkább fő feladatként jelentkezik. 1.1. MELLÉKTERMÉK KÉPZŐDÉS A természetes szerves anyag a fertőtlenítőszerrel (klórral, klóraminokkal, ózonnal) reakcióba lépve, melléktermékek keletkeznek, amelyek közül számos gyanítot- tan (vagy bizonyítottan) toxikológiai kockázatot jelent {Bull et al. 1991). A klóros fertőtlenítés által keletkezett melléktermékek például a trihalogénmetánok (THM), haloecetsavak (HAA) és haloacetonitrilek (HAN). A klóraminos fertőtlenítés a klór által keltett melléktermékekhez hasonló melléktermékeket eredményez és egyéb melléktermékeket is, mint a ciánklorid. Az ózon és a NŐM közötti reakciókból aldehidek, ketonok és karboxilsavak stb. képződnek. A természetes szerves anyagok és a fertőtlenítőszerek közötti kapcsolat a képződő fertőtlenítési melléktermékeken túlmenően nagyobb fertőtlenítőszer dózis igényt is okoz. A klóros fertőtlenítéskor sokféle melléktermék képződik {Öllős 1998). A trihalogénmetán vegyületek azonban a keletkező melléktermékeknek csak egy kis részét képezik. A NŐM koncentráció hatását a trihalogénmetán képződésére, klóros fertőtlenítéskor, például az 1 a. táblázat érzékelteti {Morran et al. 1997). A táblázat a természetes szerves anyagot a DOC paraméterrel fejezi ki. Az adatok jól érzékeltetik, hogy a fertőtlenítés előtt a megfelelő mértékű előtisztítás elengedhetetlen. Ezen igény részletes kifejtésével a könyv a következőkben foglalkozik.
