Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 5. Víztisztítás
162 5. VÍZTISZTÍTÁS 93. ábra. A NŐM eredet hatása a százalékos maradék TOC-re az egyes víztisztítási lépcsők után, FGW, Ana Ex és DSW víz esetében A nyers víz ózonos oxidációja növeli az asszimilálható szerves szén (AOC) tartalmat 10-20-szorosra (van der Kooij 1984). Az ózonizált szerves vegyületekből származó termékek polárosabbak (Hoigné 1988). Az ózonizálás hatása a humin anyagokra:- hidroxil-,- karbonil-,- karboxil csoportok képződése;- megnövelt polaritás és hidrofobicitás, amely csökkenti az adszorbeálhatóságot;- kettős kötések és aromásság elvesztése,- változik a molekulasúly eloszlás, nő a kisebb molekulasúlyú vegyületek százaléka. A nagy molekulasúly helyett a kisebb molekulasúlyú anyag transzformációja, ózonizálás után, fontos, mert így a természetes szerves anyag fokozottabb biodegradációja jön létre. A kisebb molekulasúlyú vegyületek ugyanis könnyebben transzportálódnak át a sejt membránon. A reakció az ózon és a humin anyagok között komplex. A- víz kémiai összetétele és- a humin anyagok eredete- fontos tényezők, amelyek a reakció sebességeket és a keletkezett termékek jellegét meghatározzák. A különböző szerves vagy szervetlen alkotórészek versenyben lehetnek az ózonért, az ózon lebontódását gyorsítják vagy gátolják, befogják a szabad gyököket, és befolyásolják a tömeg-transzfer jellemzőket. Valamely vízzel kapcsolatos tapasztalatok nem extrapolálhatók másik vízre anélkül, hogy a víz összetételét ne jellemeznénk. Az ózonizálási reakciók- molekuláris ózont vagy- hidroxil gyököt (OH )
