Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)

Bevezetés

BEVEZETES A trihalogénmetán vegyületek kimutatásáig a prekurzor anyagok az analitikusok látószögén kívül estek. A szabványok, a hagyományos analitika a természetes szerves anyagok és az antropogén anyagok zöméről nem vett tudomást. Kimutatásukra a ha­gyományos analitikai technika alkalmatlan volt. Az összegző paraméterek, mint pél­dául az AOC, DOC, BDOC, AOX, KOI, BOI5 ugyan bizonyos fokú víz- és szenny­víz minőségi tájékoztatást nyújtottak, valójában azonban a bennük foglalt rendkívül nagy számú vegyületről, a vegyületek kémiai sajátságairól, közegészségügyi hatá­saikról nem tájékoztattak. Számos vegyület természetbeli biocönozisokra, az állatok­ra, emberekre gyakorolt káros hatásai ismeretlenek maradtak, fel sem vetődtek. így azután érthető, hogy sok esetben a hagyományos szabványok paraméterein alapuló ivóvíz „kitűnő” minősítést is kapott. Valahogy hasonló a helyzet a biológiai szenny­víztisztítás, a tisztított szennyvíz minősítése terén is. A jelenlegi szennyvizek már rendkívül nagyszámú antropogén szennyezőanyagokat is tartalmaznak. Ezek egy ré­sze a biológiai populációkra toxikus, más részük biológiailag nem bontható le. A le­bontható hányadból pedig sokféle olyan metabolit is keletkezik, amelyek a környe­zetre káros hatású. A települési szennyvizek hatékonyan tisztítható hajdani szenny­víztelepek létesítésének időszaka lejárt. A bennünket körülvevő, mintegy 100000 antropogén vegyület jó része közvetlenül a szennyvízbe kerül, miáltal a biológiai szennyvíztisztítás már nem nyújt hatékony és megbízható védelmet a befogadók, ezen belül az ivóvízbázisok számára sem. Ezeket a megállapításokat a könyv antropogén anyagokkal foglalkozó fejezete, a kromatográfia alkalmazásán keresztül egyértel­műen alátámasztja. A könyv az eddiginél magasabb színtű analitikai szemléletű. Olyan analitikai la­bortechnikákon alapszik, amelyekkel korunk víz- és szennyvíz minősítési feladatai felderíthetők és az eddiginél jóval hatékonyabban oldhatók meg. A könyv alapvető analitikai szemléletváltoztatást igényel: országos víz- és szennyvíz analitikai prog­ram kidolgozása szükséges, amely a rövid- és hosszú távú fejlesztéseket egyaránt tar­talmazza. Gyors fejlesztést azonban ezen a területen kevésbé lehet előirányozni, mert a fejlett analitikai technika eljárásai költséges műszereket, magas képzettségű szak­embereket igényelnek. Néhány magas szintű analitikai centrum fokozatos létrehozá­sával, az ország területét lefedve, előbb-utóbb olyan alapadat-bázisra kell szert ten­ni, ami a jövő számára nélkülözhetetlen. Ez azt jelenti, hogy minden vízmű ivóvizé­nek minőségét, minden szennyvíztisztító telepről távozó, biológiailag tisztított szennyvíz minőségét, továbbá a befogadók vízminőségét, belátható időn belül kor­szerű analitikával meg kell vizsgálni. Ilymódon, de csakis ilymódon lehet szakterü­letünk, a környezetvédelem és a közegészségügy között okszerű, rendezett, tudomá­nyos alapokon nyugvó viszonyokat megteremteni. A könyv 14. fejezete nagy számú szerves vegyületet közöl, a bonyolult és költsé­ges analitikai eljárások, a környezetbe jutó szennyezőanyagok hihetetlen nagy szá­mának bemutatását célozza. Ezen okok miatt szükségesnek tartottuk, hogy e vészé-

Next

/
Thumbnails
Contents