Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
Bevezetés
BEVEZETES A trihalogénmetán vegyületek kimutatásáig a prekurzor anyagok az analitikusok látószögén kívül estek. A szabványok, a hagyományos analitika a természetes szerves anyagok és az antropogén anyagok zöméről nem vett tudomást. Kimutatásukra a hagyományos analitikai technika alkalmatlan volt. Az összegző paraméterek, mint például az AOC, DOC, BDOC, AOX, KOI, BOI5 ugyan bizonyos fokú víz- és szennyvíz minőségi tájékoztatást nyújtottak, valójában azonban a bennük foglalt rendkívül nagy számú vegyületről, a vegyületek kémiai sajátságairól, közegészségügyi hatásaikról nem tájékoztattak. Számos vegyület természetbeli biocönozisokra, az állatokra, emberekre gyakorolt káros hatásai ismeretlenek maradtak, fel sem vetődtek. így azután érthető, hogy sok esetben a hagyományos szabványok paraméterein alapuló ivóvíz „kitűnő” minősítést is kapott. Valahogy hasonló a helyzet a biológiai szennyvíztisztítás, a tisztított szennyvíz minősítése terén is. A jelenlegi szennyvizek már rendkívül nagyszámú antropogén szennyezőanyagokat is tartalmaznak. Ezek egy része a biológiai populációkra toxikus, más részük biológiailag nem bontható le. A lebontható hányadból pedig sokféle olyan metabolit is keletkezik, amelyek a környezetre káros hatású. A települési szennyvizek hatékonyan tisztítható hajdani szennyvíztelepek létesítésének időszaka lejárt. A bennünket körülvevő, mintegy 100000 antropogén vegyület jó része közvetlenül a szennyvízbe kerül, miáltal a biológiai szennyvíztisztítás már nem nyújt hatékony és megbízható védelmet a befogadók, ezen belül az ivóvízbázisok számára sem. Ezeket a megállapításokat a könyv antropogén anyagokkal foglalkozó fejezete, a kromatográfia alkalmazásán keresztül egyértelműen alátámasztja. A könyv az eddiginél magasabb színtű analitikai szemléletű. Olyan analitikai labortechnikákon alapszik, amelyekkel korunk víz- és szennyvíz minősítési feladatai felderíthetők és az eddiginél jóval hatékonyabban oldhatók meg. A könyv alapvető analitikai szemléletváltoztatást igényel: országos víz- és szennyvíz analitikai program kidolgozása szükséges, amely a rövid- és hosszú távú fejlesztéseket egyaránt tartalmazza. Gyors fejlesztést azonban ezen a területen kevésbé lehet előirányozni, mert a fejlett analitikai technika eljárásai költséges műszereket, magas képzettségű szakembereket igényelnek. Néhány magas szintű analitikai centrum fokozatos létrehozásával, az ország területét lefedve, előbb-utóbb olyan alapadat-bázisra kell szert tenni, ami a jövő számára nélkülözhetetlen. Ez azt jelenti, hogy minden vízmű ivóvizének minőségét, minden szennyvíztisztító telepről távozó, biológiailag tisztított szennyvíz minőségét, továbbá a befogadók vízminőségét, belátható időn belül korszerű analitikával meg kell vizsgálni. Ilymódon, de csakis ilymódon lehet szakterületünk, a környezetvédelem és a közegészségügy között okszerű, rendezett, tudományos alapokon nyugvó viszonyokat megteremteni. A könyv 14. fejezete nagy számú szerves vegyületet közöl, a bonyolult és költséges analitikai eljárások, a környezetbe jutó szennyezőanyagok hihetetlen nagy számának bemutatását célozza. Ezen okok miatt szükségesnek tartottuk, hogy e vészé-
