Öllős Géza - Solti Dezső: Csatornarendszerek üzemeltetése (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
1. Csatornarendszerek - 1.5. Összefoglalás
1. CSATORNARENDSZEREK 37 Ionokat az üzemeltetői állásfoglaláshoz nem lehet adni, a véleményt mindenkor csak széleskörű műszaki-gazdasági elemzés alapozhatja meg. A modernizáció jegyében elsősorban gyártói oldalról szorgalmazva, teret kapnak a csatornázásban a nyomás alatti és vákuumos szennyvízelvezetés kialakításai is. Néhány speciális esetben, melyet a következő fejezetekben részletezünk, lehet indokolt a gépi kényszerüzemű szennyvízelvezetés is, azonban településméretben ezek alkalmazása még gondosan kialakított monitoring rendszer kiépítésével is kerülendő. Mérlegelés tárgyát kell képezze bokor-szerű településrészek, üdülő övezetek, kedvezőtlen talajtani és talajvíz adottságokkal rendelkező csatornázásra váró területrészek vagy szűk utcás történelmi városmagok esetén a gépi kényszerüzemű csatornázás, mint lehetséges megoldás, azonban a döntést megvalósíthatósági tanulmányban kell mindenre kiterjedően vizsgálni, mert üzemeltetői tapasztalatok alapján az optimális megoldás többnyire a gravitációs szennyvízelvezetés. A csatornahálózat építéséhez csak a műszaki és gazdasági szempontból legmegfelelőbb anyagokat szabad előirányozni, tekintettel a hosszú (min. 50 évre tervezett) élettartamra. Az anyagok kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az anyaggal érintkező szennyvíz, csapadékvíz, talajvíz, talaj vagy levegő esetleges agresszív tulajdonságaira és gondoskodni kell a csővezetékek és a műtárgyak megfelelő védelméről. A gravitációs csatorna vízzáróságát a várható legnagyobb, de legalább 5,0 m-es víznyomással számolva, a szabványban szereplő követelmények figyelembevételével kell meghatározni és ennek ismeretében a megfelelő anyagokat kiválasztani. A mászható csatornáknál (DN ^ 1500 mm) a tisztító és ellenőrző aknák egymástól való legnagyobb távolsága 100-150 m lehet. A csatornák magassági vonalvezetését a terepalakulat (gravitációs elvezető rendszereknél), valamint az áramlás megengedhető legkisebb és legnagyobb középsebessége határozza meg. Elválasztott rendszerű csatornahálózat szennyvízcsatornáiban telt szelvény esetén- a helyszínen készített vízzáró vakolattal ellátott beton/vasbeton, kőagyag, azbesztcement KG-PVC, valamint klinkerléc lapokkal burkolt monolit betoncsatornák esetében 5,0 m/s,- HDPE (KPE) és ÜPE csövek esetében 5-6 m/s legnagyobb áramlási sebesség engedhető meg. Egyesített rendszerű és elválasztott csapadékvíz csatornákban telt szelvény és bármilyen anyag esetén 5-6 m/s középsebesség is megengedhető, tekintettel az előfordulás kis gyakoriságára. A csatornahálózat öntisztító képességének biztosítása érdekében, a mértékadó vízhozam esetén, a lefolyó víz középsebessége legalább 0,6 m/s, és a víz mélysége 3-4 cm legyen.
