Öllős Géza - Solti Dezső: Csatornarendszerek üzemeltetése (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

1. Csatornarendszerek - 1.4. A csatornarendszer komponensei

1. CSATORNARENDSZEREK 31 GP (grinder pump) nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszerek beemelőiben szennyvíz aprítóval ellátott szivattyúkat alkalmaznak. A STEP (septic tank effluent pump) nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszerek előtisztított szennyvizet szállíta­nak. Az előtisztításos septic tank az oldómedencéhez hasonló, az USA-ban általáno­san alkalmazott házi szennyvíztisztító berendezés. A pneumatikus beemelők gyűjtő­tartályaiból a szennyvizet időszakonként sűrített levegővel nyomják be a nyomás alatt üzemelő közcsatorna rendszerbe. Öntisztulónak nevezzük az olyan nyomás alatt üze­melő szennyvízcsatornákat, amelyeket nem kell rendszeresen karbantartani (öblíteni). Az osztályozás szubjektív, mert a nemzetközi szakirodalom a gyártói és területi eltérő érdekeltségek miatt ezzel a kérdéssel külön nem foglalkozik. Az USA-ban a GP és a STEP az aprításon illetve az előzetes tisztításon alakuló csoportosítás az ál­talánosan használt. Az utóbbinak nálunk ott van jelentősége, ahol az egyedi kisbe­rendezések (oldómedencék) létesítése után, időben eltolva kerül sor a település nyo­más alatti csatornázására. Ebben az esetben, ha a nyomás alatti rendszer igénybeve­vőinek mindegyikére jellemző ez a fejlődés, akkor a kisebb főcsatorna átmérő meg­valósításának lehetőségét hordozza. Amennyiben ez nem általános, akkor pedig le­hetőséget teremt az üzemzavar esetén (pl. áramkimaradás, szivattyú hiba) a szenny­vizek időszakos fogadására. Európában a témakörben először publikáló Zander cég elnevezése, az általuk be­vezetett pneumatikus beemelőkkel, illetve dugulásmentes szennyvízszivattyúkkal működő változatok alapján „nagy- és kisnyomású rendszerek” elnevezése került a szakmai köztudatba. Megjegyzést érdemel, hogy a pneumatikus beemelőkkel műkö­dő rendszerek nemigen terjedtek el. 1.4,3. Vákuumos csatornarendszer Egyes topográfiai és építési feltételek esetében a gravitációs csatornarendszer al­ternatívájaként vákuumos csatornarendszer létesíthető. Az ilyen rendszer üzemelte­tése és fenntartása azonban a nyomás alatti rendszerénél bonyolultabb, mert vala­mely vákuum fenntartása a szennyvíz-betáplálási helyek és szelepek nagy száma miatt nehéz. A vákuumos rendszer fő részei: gravitációs csatorna, gyűjtőcsatorna, vá­kuumszelepek, vákuumos gyűjtőcsatornák és vákuum központ. Gravitációs csatornák az épületek szennyvízgyűjtő rendszerét kapcsolják össze a gyűjtőaknában lévő szennyvízszeleppel (8. ábra). Vákuumszelep lezárja a vákuumos csatornarendszert, egyben a vákuumcsatornát az épület gravitációs csatornájával (9. ábra) összekapcsolja. Az egy épületet kiszol­gáló szelep általában az építési telken, gyűjtőtartályban, aknában (8. ábra), pincetér­ben, vagy egyéb, alkalmas helyiségben a gravitációs csatornavezetékre szerelve tele­píthető. A több épületet kiszolgáló szelepek az építési telekre vagy közterületre he- lyezendők. A csatornába iktatott szelepet (on-line rendszer) a csatornában kialakuló folyadéknyomás vezérli. A gyűjtőtartályba szerelt szelep (off-line rendszer) folya­dékszint vezérlésű.

Next

/
Thumbnails
Contents