Öllős Géza - Solti Dezső: Csatornarendszerek üzemeltetése (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
1. Csatornarendszerek - 1.2. A szennyvíz mennyisége
24 1. CSATORNARENDSZEREK 1.2. A szennyvíz mennyisége A csatornarendszer tervezésekor a szennyvíz mennyiségének meghatározásához a lakóházi, a kereskedelmi és az ipari szennyvizeket, valamint a becsült infiltrációt és a felszíni csapadékvíz lefolyásokat kell figyelembe venni. Az üzemeltető számára jónéhány módszer létezik a csatornában áramló szennyvíz mennyiségének mérésére. A gyakorlatban egészen egyszerű módszereket alkalmazunk, amelyek „pillanatnyi értékeket” mérnek manuális módon (mérővessző és stopper, vagy sebességmérő), és folyamatos mennyiség regisztrálásra alkalmas ultrahangos vagy indukciós mérőeszközöket használunk. Mindezek a mérések a közcsatornán szel vény változtatás nélkül végrehajthatók. A manuális mérési eljárások során valamennyi módszer azon az egyszerű elven alapul, hogy a szennyvízhozam a közepes áramlási sebesség és az áramlási keresztmetszet szorzatából számítható. Az áramlási keresztmetszet az 1. táblázatban lévő tényezők figyelembevételével számítható. Részlegesen telt csatornában az áramlási keresztmetszet számításához a h D paraméterek arányát ismerve (h) az áramló szennyvíz mélysége a csatornában, (D) a csatorna átmérője, az 1. táblázatból a tényező felvehető. így a csatorna áramlási keresztmetszete a tényező és az átmérő szorzataként számítható. A tényleges áramlási sebesség a csatornában jelzőanyaggal (festéssel) vagy úszó segítségével mérhető. Figyelembe kell azonban venni, hogy a sebességek a nap folyamán változnak. A leülepedett anyagokat elragadó sebesség a csúcs szennyvízhozamok időszakában jelentkezik, ami nem jelenti azt, hogy a leülepedett, tömörödött üledék továbbszállítása minden esetben bekövetkezne. A jelzőanyag alkalmazása nagyon hatékony sebesség-meghatározó módszer a részleges teltségű csatornákban. A felső aknához olyan - nagyon kis - mennyiségű jelzőanyag adagolandó, ami az alsó aknában még észlelhető. A jelzőanyag felső aknába adagolása után a következő paramétereket kell mérni és feljegyezni: 1. a jelzőanyag teljes áramlási ideje, a felső aknába való beadagolástól kezdve, az alsó aknában való megjelenéséig (tj) és 2. a jelzőanyag teljes áramlási ideje (t2), a felső aknába való beadagolás időpontjától, amíg a jelzőanyag az alsó aknában már nem látható. Az átlagos áramlási idő: (t|+t2). Az átlagos áramlási sebesség az aknák közötti távolság és az átlagos áramlási idő arányából számítható: , , távolság sebesseg ---------—————— átlag os áramlási idő
