Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
V
838 vízkészlet kimerülése ♦ vízkeveredés V ség , különösen a gyors és reverzibilis változások, biológiai eredetűek, A vízkémiát módszertanilag az aránylag kis koncentrációk, a sokféle kölcsönhatás („ionkörnyezet”) és a biológiai folyamatok eredményei teszik bonyolulttá. vízkészlet kimerülése Valamely terület —> hasznosítható vízkészletének kihasználása, mely a dinamikus igénybevételét oly mértékben meghaladja, hogy az a teljes vízkészlet megszűnését eredményezheti. vízkészlet-gazdálkodás A hagyományos megfogalmazás szerint a vízkészlet-gazdálkodás a vízgazdálkodás azon szakágazata, amelynek célja a vízkészletek és a társadalom vízigényeinek számbavétele, ezek összehangolása, egyrészt a vízkészletek természetes - időbeli és térbeli - eloszlásának módosításával és minőségének óvásával, másrészt a vízigények alakulásának tervszerű irányításával. Mindez tudományos-, műszaki-, gazdasági-, jogi- igazgatási tevékenységeket foglal magában. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény már általánosabban fogalmaz: „A vízkészlet-gazdálkodás azoknak a tevékenységeknek az ösz- szessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be- és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen.” A környezeti szemléletű, vízháztartási alapokon nyugvó vízkészlet-gazdálkodás a társadalmilag elfogadott és közgazdaságilag megalapozott vízigények kielégítését, vagyis a vízkészletek komplex hasznosítását azzal a feltétellel valósítja meg, hogy a vizek , jó állapota” hosszú távon biztosítható legyen, ami terhelhetőségi előírásokon és határértékeken, illetve az állapotjelzőkre vonatkozó korlátokon keresztül jut kifejezésre és magában foglalja a vízbázisvédelem célkitűzéseit is. A korszerű vízgazdálkodáspolitika eszköze a társadalmi igények jelenlegi kielégítése a fenntartható fejlesztés mindenkori figyelembevétele mellett. vízkészletingadozás A természetes, vagy a hasznosítható vízkészlet időbeli változása természeti okok vagy mesterséges beavatkozások következtében. A lefolyásszabályozás mértékének növelésével a -» vízjárás kiegyenlítettsége nő, tehát az ingadozás mértéke csökken. vízkészlet-tartósság A vízkészlet és összetevői időbeli ingadozását jellemző egyik fogalom. Annak mértéke, hogy az időben ingadozó vízkészlet valamely meny- nyiségi- vagy minőségi jellemzője egy meghatározott értéket a vizsgált időszak hányad részében érte el ill. haladta meg. A —» tartóssági érték, a —> vízkészlet-tar- tóssági görbe alapján határozható meg. vízkészlet-tartóssági görbe Olyan függvény, ill. görbe, amelyről leolvasható a tetszőleges tartóssággal rendelkezésre álló vízkészlet. vízkeveredés Eltérő eredetű- és minőség vizek keveredésekor újabb minőségű, általában előnytelen minőségű víz keletkezik. Még két, kémiai szempontból egyensúlyban lévő víz keveredésekor is új, egyensúlyhiányos víz keletkezik. Ezért a hálózati vízkeveredést nem szabad megengedni. A különböző minőségű vizek vízleosztó rendszerbe vezetés előtt medencében keverendők, ahol főleg a —> mész-
