Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

V

816 vas(és mangán) biológiai oxidációja ♦ vastalanítás vegyszerekkel V Nagyobb mennyiségű szulfát jelenlétében és -4 savas közegben az -4 ionos tár­sulások, [FeS04]+, [Fe(S04)2]_, [FeHS04]2+ jelenlétét is figyelembe kell venni. Erősen savas vizekben, nagy —> klorid koncentráció jelenlétében [FeCl]2+ és [FeCl2]+ képződhet. Foszfátok jelenlétében [FeHP04]+ és [FeH2P04]2+ ionos tár­sulások jelenléte jellemző. Alacsony Fe koncentrációjú vizekben a vasbaktériu­mok elszaporodnak, amelyek azután a vezetékeket eltömik, elpusztulásukat köve­tően a vízben kellemetlen szag jelentkezik. A ferri sók kémiai sajátossága az alu­mínium-szulfáthoz hasonló. Savasan -» hidrolizálnak, a pH-tól és dózistól füg­gően csapadékká alakulnak. A ferri-klorid és a ferri-szulfát oldódását kifejező re­akciók: FeCl3 • 6H20(S) —> Fe3+ + 3C!~ Fe2(S04)3 -> 2Fe3+ + 3S042-. vas(és mangán) biológiai oxidációja Elsősorban vízszerzéskor a csapolóberende­zések (pl. —» szürőkutak) környezetében, a természetben előidézett vastalanítás- kor játszhat jelentős szerepet. A vízben lévő vas (és mangán) baktériumok a szá­mukra kedvező környezeti tényezők (pl. -> redoxpotenciál, a vas- mint táp­anyagkoncentráció) esetében az Fe(II) és Mn(II) oxidációját anyagcseréjük ener­giaforrásaként hasznosítják. A baktériumok az oxidációjuk révén a szervezetük körüli víztérben vas-hidroxidot halmoznak fel, tehát —> vastalanítanak. Ezen po­zitív hatás egyidejűleg negatív következménnyel is jár, hiszen a vascsapadék a csapoló berendezések közvetlen környezetében lévő szemcsés, szürőközeget és magát a víztermelő berendezést is kisebb-nagyobb mértékben eltömhetik. vas-szulfát Vasgálic, FeS04-7H20. A kétértékű -» vas -4 kénsavas -4 sója, melynek 5-10 %-os —» oldatát vizek derítésére való felhasználás előtt klórgázzal oxidálják. vastagbél bacillus —» Escherichia coli. vastalanítás lebegő csapadékfelhős derítőben A lebegő csapadékfelhő alatti tér­ben a képződő vas-hidroxid részecskék jelenlétében intenzív pehelyképződés in­dul meg. Ezt a folyamatot a nagymennyiségű -4 diszperz, 5-25 p átmérőjű, az Fe(II)-ionokat és az oldott oxigénmolekulákat jól adszorbeáló —> kolloid részecs­kék jelentősen elősegítik. A derített víz maradék vastartalma az oxidáltsági foktól, a derítőbeli felfelé irányuló áramlási sebességtől függően, oldott vas, vagy szusz- pendált vaspelyhek formájában van jelen. A legtöbb esetben további fázisszétvá­lasztás, gyorsszürés szükséges. vastalanítás vegyszerekkel A —> savas vizek vastalanításához, a szerves és szulfid- kötésü vas eltávolításához a következő vegyszeres eljárások alkalmazhatók. 1. -4 klórgáz és -4 klórmész adagolásakor a szabad klór az Fe(II)-őt oxidálja; 2. -4 ká­lium-per manganát hatására az Fe(II) oxidációja gyors, amit a közben keletkező pehelyszerű mangán-dioxid -» katalitikus hatása eredményez; 3. —> ózon a szer­ves kötésű vas eltávolításához is alkalmazható; 4. -4 lúgos -4 bázikus vegysze­reket a savas vizek vastalanításához alkalmazzák, vagy amikor egyidejűleg a víz stabilizáló kezelése is szükséges; 5. -4 alumínium-szulfát, —> poliakrilamid stb.

Next

/
Thumbnails
Contents