Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
T
T triklóracetonitril ♦ triklóretán 795 keltő hatására lehet következtetni. Toxikus voltára utaló adatok azonban, az emberre vonatkozólag hiányoznak. triklóracetonitril C2C13N. Halogénezett acetonitril, klórozási melléktermék. Az ami- nosav tartalmú vizek klórozásakor keletkezik. Szerkezeti képlete: Cl A halogénezett acetonitrileket a természetben csak a felszínalatti- és felszíni vizek klóros fertőtlenítése miatt mutattak ki. Ezen vegyületek prekurzorjai -> algák, —> humin anyagok és —> protein tartalmú anyagok. Halogénezett acetonitrileket a nyers vizekből nem mutattak ki. triklóramin Nitrogén triklorid. Képződését a következő reakcióegyenlet jellemzi: NHC12+ HOC1 -» NCI3 + H20. A triklóramin elbomlás jóval gyorsabb a —> bá- zikus oldatban, mint a —> semleges oldatban. Ezért, feltételezés szerint, az NC13 elbomlást az OH- ion koncentráció befolyásolja és a következő reakcióegyenletek valamelyike szerint megy végbe: NCI3 + H20 -> NHC12 + HOC1 NCI3 + OH- -» NHC12 + OC1-. triklórecetsav CI3CCOOH. Halogénezett ecetsav. Szerkezeti képlete: Cjl cl — Cl — COOH Cl A triklórecetsav kapcsolódik legszorosabban a klórozáshoz. Az EPA a triklórecetsav karcinogén volta miatt a klór fertőtlenítőszerként való alkalmazását szigorúan korlátozni kívánja. A —» diklórecetsavtól eltérően, képződése magas pH értéken csökken. A triklórecetsav, úgy tűnik, egyéb fertőtlenítőszerekkel nem keletkezik, csak akkor, ha maradék szabad aktív klór jelen van. triklóretán -> Halogénezett vegyidet. Légtérből, ipari szennyvizekből, felszíni- és felszínalatti vízből, csapvízből is kimutatták. Szerves vegyület, tisztító -> oldószer, amely az ivóvízellátásban káros közegészségügyi hatású. Szerkezeti képlete: Cl H H—C—C-Cl Cl H Molekula képlete: C2H3CI3
