Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

A-Á

78

auto-, aut- ♦ autolizis

A

szennyezőanyagokkal, adszorpciós kapacitása csökken. így az elsődleges ad- szorpciós zóna lefelé halad a még adszorpcióképes alsóbb térbe. Közben a szűrlet szennyezőanyag tartalma fokozatosan nő. Az áttörési görbén az áttörési pont (50. ábra) azt az üzemállapotot jelzi, amikor a szénréteg a rétegbe jutó szennyezőanyagokkal gyakorlatilag egyensúlyba jut, azaz amin túl a többlet adszorpció már egyre kisebb mértékű. Az ábráról kitűnik, hogy az aktívszén réteg tisztítási hatékonyságáról a C/C0 arány tájékoztat a szűrési idő (vagy -» szűrlet térfogata) függvényében. C0 a szűrőrétegre vezetett vízben lévő szennyezőanyagok koncentrációja, g/cm3. A szürletbeli szennyezőanyagok koncentrációja adott időpontban Cla C2, C3, C4. Ezen fiiggvénykapcsolathoz tartozó -> adszorpciós folyamatokat az áttörési görbe jellemzi.

Idő (vogg a szűrlet térfogata)

5d. ábra. Az adszorpciós zóna mozgása és az ebből leszármaztatható áttörési görbe

autó-, aut- Gör. előtag. Jelentése szóösszetételekben ön-, önálló, saját, független, autochton Helyben keletkezett. A kérdéses -» biotópban létrejött, autochton fajok Őshonos fajok, melyek ma is azon a helyen élnek, amelyen szárma- zástanilag ill. földtörténetileg keletkeztek.

autoinfektív Önfertőző. Fertőző mikroorganizmust tartalmazó anyag, amely a már a szervezetben lévő mikroorganizmus(ok) hatására fertőz, vagy a szervezet egyik testrészéből a másikba szállítódik és fertőzést okoz(hat). autokorreláció —> Idősorok egymást meghatározott időben, távolságokban követő értékei közötti kapcsolat.

autolizis Az életfolyamatok megszűnése utáni kémiai folyamatok összessége, melyek során a sejtanyagokat a —> sejt saját -» enzimjei bontják le.