Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
T
756 talajszűrés * talajvízdúsítás T talajszűrés Természetes —» szennyvíztisztítási eljárás. A szűrésre alkalmas homoktalajok esetében alkalmazható (pl. 408. ábra). A talaj eltömődése esetén a talajt néhány hónapig pihentetni kell. talajtömörítés A talaj hézagtérfogatának csökkentése döngöléssel, hengerléssel, cölöpözéssel. talajtörés Hirtelen és maradandó alakváltozás a talajban külső erők (víznyomás és terhelés) hatására ill. a belső erők (-»súrlódási és -> kohézió) csökkenése miatt. talajvíz A porózus talaj hézagrendszerében, az első vízzáró réteg felett elhelyezkedő, a hidrológiai hatások alatt álló víztömeg. A normál talajvizek —> oldott szilárd anyag- gáz- és mikroorganizmus tartalma kicsi. A talajvíz kémia változását a fizikai-, kémiai- és biológiai folyamatok idézik elő a víz-kőzet-atmoszféra rendszerben. Ilyen folyamatok: —> oldódás, -» hidrolízis, —> adszorpció, —> ioncsere, —> oxidáció, —> redukció, —> diffúzió és -> ozmózis. A csapadékvíz beszivárgásakor az oldódó anyagok közvetlenül oldódnak, majd kimosódnak. így -» szulfátok és —> kloridok, kis mennyiségű —> fluoridok, —> bromidok, —> jodidok, -* foszfátok és más —» nyomelemek kerülnek a talajvízbe. Az oldott anyagok nagyobb koncentrációi általában egyszerű oldódással nem jöhetnek létre a talajvízben. A talajvíz összetételét a -» biokémiai folyamatok is jelentősen befolyásolják. Az -» oldott oxigén tartalomtól függően, ezen folyamatok oxidációs vagy redukciós sajá- tosságuak. A felső, talajfelszínhez közeli zónában, ahol az oxigén elegendő, a szervesanyagok —>■ aerob biológiai lebontódása jön létre. Nagyobb mélységekben, oldott oxigén hiányában, —> anaerob folyamatok figyelhetők meg (különösen a nitrátok és szulfátok redukciója). Ezen folyamatok révén szervetlen nitrogén vegyületek, hidrogénszulfid és szén-dioxid kerül a felszínalatti vízbe. A természetes eredetű szennyeződéseken túlmenően, az emberi tevékenység is hozzájárul a felszínalatti víz szennyeződéséhez. A mélyebben lévő felszínalatti vizek, amelyek finom szemcséjű rétegöszletekben mozognak, minőségüket pozitív irányban változtatják, minőségük rendszerint jó ivóvíznek felel meg, sok esetben a szerves anyagoktól is mentesek, bakteriológiai szempontból kockázatmentesek, hőmérsékletük megfelelő és összetételük állandó. talajvízdomb A környezetben lévő talajvíz felszínhez képest magasabban elhelyezkedő talajvíz, amely a talajrétegződés és az utánpótlódási viszonyok miatt jöhet létre. Az utánpótlódás szennyvízszikkasztásból, de víz- vagy szennyvíz általi elárasztástól is származhat. talajvízdúsítás A felszín alatti vizek dúsításakor, a vízkészletek növelésekor a folyók-, felszíni tározók vizét, vagy a víztisztító telepekről kikerülő, részlegesen tisztított vizet jó vízvezetőképességü, durvább szemcséjű porózus rétegbe szivárogtatják. Hatékony beszivárogtatás, ill. talajbeli tisztítás csak megfelelő „nyersvíz” minőség biztosításakor és a talaj megfelelő tisztítókapacitásával érhető el. A víz a beszivárogtatás után viszonylag nagyobb távolság megtétele, tehát hosszú tartózkodási idő után jut el a víztermelő berendezésekig. A dúsítás célja: 1. a talaj
