Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

SZ

sz

szénhidrátok ♦ szén körforgása

707

vizek hatására történő bomlásakor jön létre. A szén-dioxid a vízben molekuláris formában mint hidratált C02 van oldott állapotban jelen és rendszerint C02 (aq) formában fejezik ki. A vízben oldott szén-dioxidot szabad szén-dioxidnak nevezik, ami a szabad hidratált C02 és a H2C03 koncentrációk összege. A —» kémiai reakciókban azonban rendszerint csak C02 vagy H2C03 formákat használják. A C02 higiénés jelentősége nem jelentkezik. A víz ízét azonban nagyon pozitívan befolyásolja és nagy koncentrációban az egyéb anyagok általi kellemetlen ízt álcázza. A szén-dioxid a természetes vizekben nem —> disszociált H2C03-moleku- laként (általában kicsi a koncentrációja), mint molekulárisán oldott C02 szén-di- oxid-gáz, disszociált formájú HC03_ hidrogénkarbonát-ion, pH > 8,4 tartományban pedig C032~ karbonát-ion alakjában fordul elő (14. ábra). Az ábra a C02, HC03~, C032~ pufferrendszert a pH függvényében a lehetséges kémiai reakciók szemszögéből veszi figyelembe. A puffer rendszert a biológiai folyamatok is jelentősen befolyásolhatják. Ha például az -» algák légzésük során a C02-öt gyorsabban hasznosítják, mint amilyen mértékben a C02 a légkörből —> diffúzió révén pótlódik, akkor a hidrogén-karbonátokban és a karbonátokban lévő szén-dioxid egy része szabad C02-dá alakul. A természetes és a mesterséges vízterekben kialakuló C02 - H20 rendszer elemzésekor a fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat, azok kinetikáját egyidejűleg kell figyelembe venni.

szénhidrátok -> Cukrok. Az élő szervezeteket felépítő szerves vegyületek egyik csoportja. Zömében —> szénből, —> hidrogénből és —> oxigénből állnak. A földi szervesanyagok közül mennyiségi szempontból a szénhidrátok előfordulása a legnagyobb mértékű. A legtöbb, de nem minden, szénhidrát összetétele a Cx(H

20)y összegző képlettel jellemezhető. A legfontosabb szénhidrátok a cukor, keményítő és a cellulóz. A szénhidrátok a molekulanagyságuk szerint osztályozhatók; -> mo- noszacharidok (egyszerű cukor), oligoszacharidok és poliszacharidok.

szénhidrogének Csak -» szén (C ) és hidrogén (H) -> atomokból álló szerveskémiai vegyületek. Lehetnek nyílt láncok (alifás) és gyűrűs szénláncúak (aromás). A nyílt szénláncú szénhidrogéneket szerkezeti sajátosságaikat meghatározó összetételeik alapján telített és telítetlen szénhidrogének csoportjára osztják. A telített szénhidrogének vagy paraffinok általános bruttóképlete: CnH2n+2. Ez a —> hidrogénnel való maximális telítettség állapotát fejezi ki. A telítetlen szénhidrogének általános bruttó képlete: CnH2n ahol n = 0 vagy páros egész szám, ami a hidrogénnel való telítetlenség állapotát fejezi ki. Számos típusba soroltak, belső szerkezetük, vagy a szénatomok hidrogénatomokhoz való aránya szerint. Legfontosabb szénhidrogén forrás a kőolaj, de ma már legtöbbjüket szintetikus úton is előállítják.

szénipari szennyvíz Két fő forrásból származik: 1. savas bánya drénvíze; 2. szénmosásból.

szén körforgása Szén-ciklus. A szén -» transzformációi az —» ökoszisztémában (402. ábra). A szénvegyületeket az élő szervezetek veszik fel, anyagcsere folya