Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
SZ
sz szagemisszió-csökkentés ♦ szagszabályozás szennyvíztisztító tóban 699 szagemisszió-csökkentés 1. elsődleges szagcsökkentési lehetőségek a szag keletkezését igyekeznek megakadályozni a szennyvíz frissen tartásával, a lerakódások megakadályozásával stb. A vegyszeradagolással a szagot okozó baktériumok zöme elpusztítható; a szagprekurzorok az —» oxidáció vagy, más —> kémiai reakciók révén ártalmatlanná tehetők vagy megköthetők; megfelelő vegyszerrel a szennyvíz —> oldott cuag-ewtartalma növelhető, miáltal a szagemisszió csökkenthető; 2. másodlagos szagcsökkentési lehetőségek: ha a szegemisszió már létezik, akkor annak eltávolítására vagy csökkentésére kell törekedni. Ennek érdekében teendő intézkedések: az üzemeléssel, az építéssel, a szaganyagokat tartalmazó levegő tisztításával, avagy ezek kombinációjával lehetnek kapcsolatosak, szagérzékelés-kifáradás Az a képesség állapot, amikor egy személy bizonyos szagokat érzékelt, tovább nem képes szagot megkülönböztetni, észlelni, szagérzet Fiziológiai és pszichológiai részből tevődik össze, ami a következő egyenlettel fejezhető ki: szagérzet = szagészlelés + szagértelmezés, szagküszöb Minimális szag a vízmintában, amely még éppen észlelhető, szagmentes vízzel való hígítás után. A szagot tartalmazó gáz koncentrációja, amely esetében a „szippantó” panelnek csak a fele észleli a szagot, szaglás Olfaktória. Illékony anyagok kémiai ingereinek felfogásával és feldolgozásával összefüggő érzőműködés. szag-maszkirozás Valamely szag más szaggal maszkírozható és úgy már nem kellemetlen hatású. szagok Ott keletkeznek, ahol a szaganyagok (-» ozmogének) szabaddá válnak. A szaganyagok keletkezési helyük szerint két csoportba sorolhatók: 1. primer szaganyagok, melyek a csatornában áramló szennyvízzel érkeznek a szennyvíztisztító telepre; 2. szekunder szaganyagok a szennyvíztisztító telepen a biológiai- és kémiai reakciók révén keletkeznek. A szaganyagok az aerob és anaerob biológiai lebontásból egyaránt származhatnak. Szaganyagok az aerob lebontás közben azért keletkeznek, mert a -» keverék szennyvíz lebontásakor nincs olyan reakció, amely csak egyirányba, melléktermék nélkül játszódna le. Az ilyen aerob lebontáskor keletkező szag nem kellemetlen, földszag. Az eleveniszapos berendezés azon terében, ahol iszaplerakódások, kedvezőtlen hidraulikai viszonyok léteznek, a rosz- szui átlevegőztetett zónákban anaerob folyamatok, ill. az ezekhez tartozó, már kellemetlen szaganyagok is keletkeznek. szagszabályozás szennyvíztisztító tóban A szagprobléma bármilyen típusú szennyvíztisztító tó esetében felléphet, elsősorban a szervesanyag-túlterhelés és/vagy a helytelen üzemeltetés következtében. Szaghatás jelentkezésekor a terhelést meg kell szüntetni és a szennyvizet (ha lehetséges) másik tóba kell juttatni mindaddig, amíg a szag megszűnik; ezt követően a tó újbóli terhelése csak lépcsőzetesen lehetséges, mert a már szagemissziót előidézett tó hajlamosabb az újabb szagemissziróra. A szagproléma a tó levegőztetésével is mérsékelhető, vagy megszüntethető.
