Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

S

s savas tisztítás * savtalanítás 677-» mészkövet, -» égetett meszet, —» mésztejet, —> dolomitot, -» égetett dolomitot, —» nátronlúgot alkalmaznak. savas tisztítás Az egyik hatékony eljárás, amely a —> kútbevonatot a kútfalról és a szű­rőrakatból képes feloldani, ill. eltávolítani. A —> sav, amelyet általában alkalmaz­nak, sósav, vagy szulfanilsav lehet. Mindkét sav könnyen oldja a kalcium- és mag­nézium-karbonátot. Az erős sósav oldatok a vas- és mangán-hidroxidokat is oldják. A sósav hígítás nélkül alkalmazandó. Ezt az eljárást - módosított formában - a kar­bonátos kőzetek kút körüli repedésrendszereinek tágítására, tisztítására is használ­ják. savasság A vízben- ill. szennyvízben lévő, —> lúggal -» titrálható anyagok mennyi­sége: 1 L víz -» semlegesítéséhez szükséges 1 mól/L-es nátrium-hidroxid mL-einek száma, amely fenolftalein vagy metilnarancs -> indikátor mellett határozható meg. A természetes vizek m-savassága (szabad) általában zérus. savazás 1. rendszerint karbonátos kőzetekben alkalmazható vízhozamnövelési mód­szer. A -> kút szomszédságában lévő vízadó rétegbe kémiai anyagokat juttatnak; 2. —» lúgos szennyvizek -*• semlegesítése. Ha a pH > 10, a szennyvizet a befogadóba vezetés előtt savadagolással kell kezelni, tehát semlegesíteni kell; 3. az eljárás az —» okkeresedés által eltömődött szűrők szabaddá tételére is felhasználható. Mindkét eljárásnál a csőfelület védelmére, az oldat stabilizálására segédanyagok alkalmazá­sa is szükséges. sav-bázis reakció -» Sav minden -» vegyület, ami -»protont képes átadni egy másik­nak. —> Bázis minden vegyület, ami ->protont képes felvenni egy másiktól. Proton­átvitel csak akkor lehetséges, ha egy sav valamilyen bázissal reakcióba lép. A víz —> disszociációja H20 + H20 = H30+ + OH-, amit a víz ionizálódásának neveznek, tu­lajdonképpen sav-bázis reakció, hiszen a víz protonátadó (sav) és egyidejűleg pro­tonfelvevő (bázis). savképződés-fázis Rothasztás során a sejtekbe bediffundált —» hidrolízis termékek a savképződés-fázisában (31. ábra) a mikroorganizmus fajtáknak megfelelően, külön­böző -> anyagcsere folyamatokon keresztül -» hidrogénné (H2), -» szén-dioxiddá (C02), -> ecetsavvá (CH3COOH), propionsavvá (C2H5COOH), tejsavvá (C3H603), vajsavvá (C3H7COOH), -> hangyasavvá (HCOOH), alkoholokká, —> ammóniává (NH3), -» hidrogén-szulfiddá (H2S) és egyéb savas vegyületekké formálódnak. A savképződés fázisa tehát az anaerob lebomlás középső fázisa, amikor a savképző baktériumok elszaporodnak és az iszap pH értéke hirtelen lecsökken. savtalanítás A víz —» agresszív szénsav tartalmának eltávolítása. 1. ki levegőztetéssel; 2. vegyszeradagolással; 3. feloldódó anyagú szűrőn át történő szűréssel lehetséges. Az agresszív szén-dioxid eltávolítása levegőztetéssel csak akkor célszerű, ha a víz karbonátkeménysége 6 nk°-nál nagyobb. A vízben a levegőztetés után legalább 6-8 mg/L szabad szén-dioxid marad. Ha tehát a vízből 6-8 mg/L alatti szén-dioxidot is el kell távolítani (igen lágy és nagy szén-dioxid tartalmú víz), akkor kémiai módsze­reket kell alkalmazni: 1. leggyakrabban mésztejet, [Ca(OH)2], adagolnak; 2. szódát

Next

/
Thumbnails
Contents