Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
N
574 nitrifikáló csepegtetőtest ♦ nitrogén ciklus N nitrifikáló csepegtetőtest A —> csepegtetőtest az —> eleveniszapos rendszer elfolyó szennyvizét -» nitrifikálja. Nitrifikálás után az -» elfolyás egy részét visszavezetik az eleveniszapos medencébe, ott az —> ülepített szennyvízzel keverik, avégből, hogy a keverék szennyvíz —> beoltása lehetővé váljon —» nitrifikáló baktériumokkal. nitrit A salétromossav (HN02) savanionja. Egyszerű N02_ —> anion formájúak. Az —» ammónia nitrogén, biokémiai —» oxidációja vagy a nitrátok biokémiai —> redukciója révén keletkezik. A természetes vízbeli nitrit koncentrációja a —> nitráttal és az —» ammónia nitrogénnel szemben kicsi, mert biokémiai és kémiai szempontból -> labilisek. Jelenléte a termelt felszínalatti vizekben a nitrogéntartalmú fehérjék bomlására ill. meginduló ásványosodásra utal, így a talajvizek szennyeződését jelzi. nitrit-baktériumok Talajlakó —» kemoszintetizáló szervezetek, a —> nitrifikáló baktériumok egyik típusa (pl. Nitrosomonas, Nitrococcus). Ammónium-vegyületeket alakítanak át nitritekké (—> nitrifikáció). nitritlégzés —> Oxigénigény, amely a nitrit-nitrogén biokémiai oxidációjakor lép fel. A nitritlégzés az —> eleveniszapban lévő, a nitritet nitráttá —> nitrifikáló baktériumok mennyiségét és —> aktivitását fejezi ki (pl. Nitrobacter). nitrit-oxidáló baktériumok —> Taxonómiai szempontból alakjuk, méretük, —> citoplazmájukon belüli membránok elrendeződésétől függően osztályozottak. A —> sejtek hosszú, vagy rövid pálcikák, gömb- ill. spirál alakúak és citomembránokkal rendelkezhetnek, melyek minden fajban más elrendezésűek. Gyakran -» cystákat és —» zoogloeákat alkotnak (az ammónia-oxidáló baktériumokhoz hasonlóan). nitrogén N2. A nitrogén normál molekuláris formája két nitrogénatomból (N2) áll, a levegő legnagyobb tömegű alkotó komponense (78 %). Vulkánokból, az élő anyagok lebontódásából származik. A nitrogént a levegőből az azt -> megkötő baktériumok stb. távolítják el. Viszonylag inaktív gáz, de vegyiiletei mint az —> ammónia és a nitrogén-oxidok, fontos szerepet játszanak a kémiai reakciókban. A vízbeli nitrogén elsősorban az —» atmoszféra nitrogénjéből származik. A biokémiai —> deni tnfikáció révén nitrátokból és nitritekből is képződik (331. ábra). Mégha a nitrogén kevésbé is —» oldódik vízben, mint az —» oxigén, koncentrációja a felszíni vizekben nagyobb, mert az —> atmoszférabeli parciális nyomása nagyobb. A vízben oldott nitrogén kémiai transzformációi nem következnek be. Biokémiai úton viszont szerves nitrogénné alakulhat (az elemi nitrogén megkötése egyes baktériumok vagy algák által). Az esetek zömében sem közegészségügyi, sem technológiai fontossága nincs a vízellátásban. A nitrogén a foszfor, a C02 és a fényenergia mellett egyike a négy alapvetőbb tényezőnek, amely, ha a természetes vízben minimum faktor szerepét tölti be, az —> eutrofizálódást ill. az élő szervezetek tömeges elszaporodását korlátozhatja. nitrogén ciklus Számos természetes biológiai- és kémiai folyamaton keresztül a szervetlen és különösen —» szerves nitrogén, átalakul. Az —> atmoszférikus nitrogén a
