Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
N
N nedvességtartalom ♦ Nematóda 567 nedvességtartalom Az a vízmennyiség, amely például a talajban, a települési szennyvíziszapban, ipari szennyvíziszapban jelen van. Meghatározása: a mintát 100-105 °C-on súlyállandóságig kiszárítják. Nedvességtartalom, százalék: 1. Nedvesalapon 100x(minta víztartalma) minta szárazsúlya + a minta víztartalma ’ 0 , . 100x(minta víztartalma) 2. Szarazalapon:-----------------------------mi nta szárazsúlya nefelometrikus zavarosság egység NTU. —» Zavarosság egység, negatív mélyfúrású kút Olyan —> mélyfúrású kút, amelyben a feltárt vízadó réteg vize ugyan nyomás alatti, de kútbeli felemelkedési szintje a földfelszín alatt marad. Az ilyen víz eleve csak —> szivattyúzással termelhető ki. negyedidőszak —> Kvarter. A földtörténet újkorának utolsó, napjainkban is tartó időszaka, amely kb. 1,7 millió évvel ezelőtt kezdődött, nehezen lebontható anyagok A hagyományos víztisztítás során általában alig, vagy egyáltalán nem bonthatók le. Eltávolításuk, várhatóan, az —» oxidációs és —» ad- szorpciós műveletek együttes alkalmazásával valósítható meg. Az angol irodalom rájuk a refractory elnevezést használja. nehézfémek Sűrűségük meghaladja az 5 gramm/cm3-t. A fogalom nemcsak az olyan „sűrűfémek”-re, mint például az —> ólom, vonatkozik, hanem egy sereg -» elemre, amelyek nem mindegyike —> fém, hanem mint például az arzén félfém (metalloid), amelyek lerakodott szemcséi, halmozódnak és szennyezik a környezetet. Ilyenek például: ólom, kadmium, higany, réz, króm, nikkel, kobalt, vas, vanádium, germá- nium, szelén, molibdén, mangán, arzén, cink, berillium. Minthogy velük kapcsolatban gyakran a —» toxicitás vetődik fel, ezért néha együttesen —» toxikus anyagokként kezelik őket. nehézfémek mobilitása A —» depóniában lévő szerves anyagok —> oxidációja révén a kötött —> nehézfémek felszabadulnak (328a. ábra). Ezzel egyidejűleg az oldhatatlan fémszulfidok oxidálódnak. Az oxidáció közben keletkező —» savak a pH-értéket csökkentik. Az —> oxigénbevitel következtében egyidejűleg nő a —» redoxpotenciál, a —» savképződés miatt a pH-érték csökken, a legfontosabb nehézfémek újra mobilizálódnak. nehézvíz A 2,015 atom tömegű hidrogén izotóp (deutérium) 16 atomtömegű oxigénnel alkotott vegyülete (D20). Tulajdonságai a normál vizétől eltérőek: maximális sűrűsége 11,6 °C-on 1,1071 g/cm3; olvadáspontja 3,82 °C; forráspontja 101,42 °C. Előfordulása a természetes vizekben 1:5000. nektikus Úszó. nekton A nyílt felszíni vizek szabadon úszó állatainak összessége (pl. halak), nem —> Nemzetség, —> genus. Közvetlenül a —> faj feletti —> rendszertani kategória, amely közeli rokon fajokat foglal magában. Nematóda —> Fonalféreg.