Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
N
N nátrium-karbonát ♦ nedves oxidáció 565 nátrium-karbonát Szóda. Fürdővizek tisztításakor a pH szabályozására, ill. az —> alumínium-szulfát és a —> klór —> hidrolízisekor felszabaduló —> sav lekötésére használják, 10 %-os oldat formájában. nátrium, kálium Kationjaik szokott komponensek a természetes vizekben. Az —» alkálifémek csoportjába tartoznak. Kiválóan oldódó vegyületek a vízben. A nátrium- és kálium jelenléte a vizek újrahasználatakor is gondot jelenthet. —> Oldott formában Na+ és K+ kationként vannak jelen. Ásványvizekben az ionok [NaS04]-, [NaC03]-, [NaHC03]°, [KC03]-, [KS04]- és [KHC03]0 társult formában jelentkeznek. A nagy nátrium koncentrációjú vizek, valószínűsített, hogy a szívbán- talmakkal rendelkező személyekre negatív hatásúak. Nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú vizek a gyomorbetegségek és az epetraktus-betegségek kezelésében játszanak szerepet. nátronlúg Nátrium-hidroxid, marónátron, lúgkő. Vízben jól oldódó, fehér nedvszívó vegyület, nagyon erős —> bázis, 1-7 mól —> kristályvizet tartalmaz, levegőn a széndioxidot is megköti. Vegyiparban gyakran használt vegyület: kazántápvíz lágyítására, ioncserélők regenerálására használják. SCN- komplexek A komplex képződés jól ismert esete: Fe3++nSCN-—> Fe(SCN)nú1‘3)+, vagyis SCN- ion koncentrációtól függően, a max 6 SCN- iont tartalmazó komplex ion képződik. Ezen komplexek színe vörös. Az Fe3+ ionok azonosítási vizsgálata és a —> kolorimetriás meghatározása ezen komplex képződésen alapul. NDOC Nem oldott szerves szén. Non dissolved organic carbon. > 0,45 pm méret feletti TOC-részecskék. nedves oxidáció Részleges iszapégetés Termikus iszapkezelési folyamat, amely a szerves anyagokat —> stabilizálja, az iszaptömeget csökkenti, a —> patogén mikroorganizmusokat elpusztítja, ill. inaktiválja. A nedves oxidáció azon az elven alapul, hogy minden anyag, amely elégethető, folyékony víz jelenlétében 110-370 °C tartományban eloxidálható. Nedves- oxidációs rendszert a 327. ábra szemléltet. Az iszap szervesanyagai a folyékony állapotú iszap nagy nyomás alá helyezésével l ÍO- 370 °C tartományban —> oxidálhatok, ha zárt tartályba nyomás alatti levegőt vezetünk. Az iszap tehát például 250 °C-ra hevítve 85 bar nyomáson, elegendő reakcióidő és megfelelő koncentrációjú sűrített levegő vagy -» oxigén jelenlétében, a kívánt mértékű oxidáció elérhető. Az iszap az —> előülepítőből vagy a —> sűrítőbői közvetlenül kerül az oxidáló tartályba. Az égés az ilyen rendszerben nem tökéletes, 80-90 %-os hatásfokú. Ezért a végtermékekben bizonyos mennyiségű —> szervesanyag és —» ammónia van jelen: CaHbOcNd + 0,5(ny + 2s + r - c)02 —> nCwHxOyNz + s C02 + rH20 + (d - nz)NH3. Az iszapban 99 %-nyi víztartalom is jelen lehet. Jelentős eltérés a magas hőmérsékletű (750-1350 °C) láng jelenlétében történő iszapégetéstől az, hogy a nedves levegő oxidációs eljárásban a hőmérséklet alacsony (170-200 °C),az oxidáció láng nélküli. -> Szálló hamu, —» por, —> kéndioxid vagy nitrogén-oxidok nem keletkeznek.
