Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
F
246 FERMAGO ♦ fertőtlenítés a vízelosztó rendszerben F FERMAGO A víz sav-, vas- és mangántalanítását szolgáló 1,5-3 mm szemcseátmérőjű szürőanyag. Összetétele: zsugorodásig égetett vas-oxid tartalmú magnézium- oxid, 1:1 arányú kvarczúzalékkal keverve. A FERMAGO márkanév, fermasicc vastalanító A háromfázisú szűrővel végzett vastalanítás magyar szabadalom szerinti megvalósításának márkaneve. Legfontosabb tulajdonságai: a vastalanító szűrőben a víz a 2-3 mm-es szemnagyságú szürőanyag szemcsék felületén lepelszerüen áramlik (szűrőanyag, víz, levegő egyaránt van az emiatt háromfázisú szűrőben). Ha a víz az ilyen szűrő előtt reduktív jellegű volt, a vas a szűrőszemcsék felületén tömör, szilárd formában válhat ki a fokozatosan növekvő szűrőszemcsék felületén, és az egyébként szükséges rendszeres öblítés helyett több hónapos, vagy éves időszakonként elvégzett szürőanyagcserével távolítható el. fermentáció —> Anaerob lebontás, amely a nagy molekulát kisebbé alakítja, miközben az energia szabadul fel. így a -» cukor alkohollá és —» szén-dioxiddá alakul. Más esetben —> metán és —> szén-dioxid termelődik, fermentor -» Bioreaktor. Berendezés, amelyben biokémiai reakciók játszódnak le, szabályozott és ellenőrzött módon. Ilyen berendezés például az eleveniszapos medence és az iszaprothasztó, fermentum —> Enzim. fertőtlenítés A fizikai (magas hőmérséklet, sugárzások) és kémiai (klór, klór-dioxid, ózon, hidrogén-peroxid) hatásokra történő mikoorganizmus elpusztítás/inaktivá- lás. A fertőtlenítés nem azonos a —» sterilizálással. Elsősorban közegészségügyi célú tisztítási művelet, amellyel a víz által közvetített fertőző betegségek valószínűsége ill. a közegészségügyi kockázat szintje nagymértékben csökkenthető. A fertőtlenítés akkor a leghatékonyabb, ha az a víz által okozott betegségek megakadályozását szolgáló többlépcsős védekezési koncepció egyik elemeként alkalmazott. A fertőtlenítés a vízben lévő betegség-okozó organizmusok szelektív elpusztítása, vagy -> inaktiválása. A szelektív folyamatot az teszi lehetővé, hogy a patogén szervezetek a szokott környezetükből (béltraktusból) kikerülve, a számukra kedvezőtlenebb környezeti viszonyokat, különösen az -» oxidációt, általában nem viselik el. Ez alól csak egyes vírusfajták kivételek. A hagyományos klóros fertőtlenítéssel a protozoon szervezetek (Cryptosporidium parvum) nem vagy csak bizonytalanul távolíthatók el. A fertőtlenítés (utóklórozás) mind a települési-, mind az ipari szennyvíztisztításban az utolsó tisztítási lépcső után történő klóradagolást jelenti. A hagyományos biológiai tisztítórendszerben a klóradagolás pontja tehát az —> utóülepítő és a —» klór-kontakt medence közé esik. A klór a —> gyorsszűrős (vagy -> lassúszűrős) utótisztításos rendszerben a —» szűrő és a klór-kontaktmedence közé adagolandó. -» Bioszűrős utótisztításos rendszerben a klór bioszűrő után adagolandó. fertőtlenítés a vízelosztó rendszerben Az új rendszer üzembe helyezése előtt, javítások után és a rendszer bármely szennyeződésekor (pl. csőtörés után) szükséges.
