Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
E-É
210 endotoxinok * energiadisszipáció E-É endotoxinok A cianobaktériumok toxintermelésével kapcsolatban kevésbé ismert, hogy a cianobaktériumok miért termelnek toxinokat és kevés az ismeret arra is, hogy a toxintermelés miért változik. A toxin mennyiségét a mikroorganizmusok fejlődési állapota és a toxinok sorsa befolyásolja: a toxinok a sejtekben tározódnak (endotoxinok), vagy a sejtekből a környező víztérbe jutnak (exotoxinok). Ha az organizmusok életciklusában termelt toxin zömét a sejtek visszatartják és ha a sejtek egész életciklusuk alatt toxinokat állítanak elő, a legrosszabb környezeti ártalom a maximális populáció sűrűség időszakában, a mikroorganizmusok elpusztulásának kezdetekor, a sejtek roncsolásakor, biológiai értelemben vett oldódáskor jelentkezik. Ilyenkor a sejtekből nagy mennyiségű toxin kerül a környező víztérbe, valószínűleg néhány napon át, hiszen a sejtek nem egyszerre pusztulnak el. endrin Peszticid, amely —> toxikus a -» nyersvizekben, a tengervizekben és káros hatású az ivóvízellátásban is. energia akceptor Olyan -> molekula (pl. az —> elektrontranszport-láncokban a —» citokróm), amely képes - rendszerint —» elektron formájában - energiát felvenni, majd továbbadni azt egy újabb akceptornak. energia Az anyag munkaképző képességének mértéke. Legfontosabb formái a hő, az elektromágneses sugárzás (pl. a fény), a radioaktív sugárzás és a kémiai energia. Legfontosabb mértékegységei: 1 erg: az a munkavégzés, amikor 1 dyn erő egy testet 1 cm-es úton elmozdít (az energia CGS mértékegysége); 1 joule (J): 107erg (az energia Sí mértékegysége); 1 kalória (cal): az a hőmennyiség, amely 1 gramm víz hőmérsékletét 4 °C-kal emeli: 1 cal = 4,2-107 erg = 4,2 J. energia esésvonal Vonal, amely az energiaszint magasságát (133. ábra) mutatja. A vonal a nyomásvonal gradiens felett van, v2/2g távolságnyira. Reprezentálja a vezetékben-, csatornában való vízáramlást. energiadisszipáció A —> G sebességgradiens, és az egységnyi víztérfogatra vonatkozó energiadisszipáció közötti kapcsolat: ahol T, mkp/s a víz és a szuszpenzió mozgatásához szükséges mechanikai teljesítmény (energiadisszipáció), V, m3, a víz térfogata, p, mPa-s, a folyadék dinamikai viszkozitása, P, W/s-m3, az egységnyi víztérfogatra eső teljesítmény (energiadisszipáció). Például: a labirint rendszerű bekeverés esetében (134. ábra) a G sebességgradienst (és így az energiadisszipációt is) elsősorban a felvíz- és az alvízszint közötti AH különbség, m, határozza meg. így a teljes energiadisszipáció, T, Watt, közelítőleg: T = QpgAH, ahol p a víz -» sűrűsége. Ebből 1 m3 medencetérfogatra vonatkozó fajlagos energiadisszipáció, P, W/m3: p=X _ Qp§ah v V
