Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

E-É

186 egyedszám ♦ egyensúly hiányos víztermelés E-É

egyedszám A -» hidrobiológiában a felület- vagy térfogategységben lévő egyedek száma: i/m3 = individuum/köbméter.

egyenértéktömeg Megadja egy elemnek, vagy elemkombinációnak azt a tömegét, amely 1,008 g hidrogénnel egyesül, vagy azt kémiai vegyületekben helyettesíti. Egyértékü elemek (pl. bróm, klór, kálium, nátrium, ezüst, hidrogén) egyenérték- tömege megegyezik atomtömegével, kétértékű elemek esetén atomtömegük felével, az n-értékűek esetén atomtömegük n-ed részével. Az egyenértéktömeg nemcsak elemekre, hanem vegyületekre és elemkombinációkra is megállapítható. Ekkor az egyenértéktömeg egyszerűen egy vegyületnek azt a mennyiségét jelenti, amely 1,008 g hidrogént vagy egy másik elem egyenértékét tartalmazza. így pl. a HC1 egyenértéktömege 36,5/1 = 36,5, a konyhasóé 58,5/1 = 58,5, a szén-dioxidé 44/4 = 11; a cink-oxidé 81,38/2 = 40,69 stb. Az egyenértéktömeg jelentős a térfo- gatos analízisben is, így például egy literenként 40 g tiszta NaOH-ot tartalmazó oldat egyenértékű azzal az oldattal, amelyben 56,5 g KOH, 36,5 g HC1 vagy 49 g H2S04 van. Egy ion egyenértéktömege egyenlő molekulatömegének (ill. atom-tömegének és töltésszámának hányadosával; így például az Ag+ egyenérték-tömege 107,88/1 = 107,88, az S042- gyöké: 96,06/2 = 48,03. Az atomtömeghez hasonlóan az egyenértéktömegek is dimenzió nélküli relatív számok.

egyenértékű csőhosszúság A csővezetékben lévő idomok vesztesége az un. egyenértékű csőhosszal vehető számításba. Az idom egyenértékű csőhossza (Ie):

összefüggésből számítható, ahol q a veszteségtényező, X a csősúrlódási tényező, d a csőátmérő.

egyenlőtlenségi koefficiens Szemcsés anyagok esetében a —> szemeloszlási görbe alapján meghatározható tényező. Például geotechnikában használatos az U = d60/d10, amely a 60 és a 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérők viszonya.

egyensúly 1. —» levegőztetéskor a gáz-transzport a víz- és levegőbeli gázkomponensek közötti egyensúly irányába megy végbe. Valamely gáz pillanatnyi- és egyensúlyi koncentrációja közötti különbség az a hajtóerő, amely a víz és a levegő közötti gázcserét kiváltja. Ha például a víz -> oldott oxigénnel nem telített, és a víz levegővel érintkezik, a levegő oxigénje a vízben oldott formába megy át, fokozatosan az egyensúlyi koncentráció alakul ki az -> oxigéndeficit irányából a telítődés irányába. Fordítva: ha a levegővel érintkező víz a telítettségi értéknél több oldott oxigént vagy szén-dioxidot tartalmaz, oxigén vagy szén-dioxid távozik el a vízből. Ilyenkor az egyensúlyi koncentráció a -> szuperszaturáció irányából kö- zelítődik. A víz mozgatása, a víz cseppekre bontása, vékony vízlepel előállítása, légbuborékok vízbe fúvása, az egyensúlyi állapot elérését gyorsítja. Az egyensúly (szaturáció, -> telítettség) a „végső állapot”; 2. -> kémiai egyensúly.

egyensúlyhiányos víztermelés Ha a vízkivétel a vízutánpótlódás mértékét tartósan vagy időszakosan meghaladja, a különbözet a —> statikus vízkészletből pótlódik.