Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
D
D dimer ♦ dinamikai viszkozitási tényező 173 dimer Két azonos —» molekula (—> monomer) egymással való összekapcsolódásának terméke, a —» polimerizáció első lépése. dimiktikus Állóvizek (tavak, tározók), amelyekre az évente kétszeri hőmérsékleti rétegződés és kétszeri átkeveredési ciklus jellemző, dinamikai hasonlóság Két folyamatot jellemző —> homológ erők viszonya (71), bármely helyen és időpontban állandó. dinamikai viszkozitás A viszkozitás alatt a folyadék azon tulajdonságát értjük, melynél fogva a szomszédos, különböző sebességű folyadékrétegek között a sebességek kiegyenlítésére irányuló reakcióerők lépnek fel. Ennek a reakcióerőnek az érintkezési felület egységre eső részét csusztatófeszültségnek (t) nevezzük: ahol T) az arányossági tényező, ami azt jelenti, hogy párhuzamos „szálas” áramlás esetében a folyadéktér valamely pontjában a csusztatófeszültség a pontbeli sebességgradienssel (dv/dy) arányos. dinamikus egyensúly A környezeti rendszer azon állapota, amikor paraméterei makroszkóposán nem változnak, annak ellenére, hogy a rendszer molekulái helyzetüket változtatják, sőt fizikai- vagy kémiai változásokat is szenvednek, dinamikus nyomás —» Mozgó folyadék energiatartalma: dinamikus vízkészlet A vízgazdálkodás legfontosabb eleme. Az a kitermelhető víz- mennyiség, amely a kitermelés mértékének megfelelően folyamatosan, vagy időszakosan pótlódik. A legjellegzetesebb dinamikus vízkészlet a vízfolyások vízhozama, amelynél többet a patakból, folyóból kitermelni, kiszivattyúzni, vagy kivezetni nem lehet, de amelyet a vízfolyás felülről érkező vízhozama azonnal pótol. Hasonlóképpen dinamikus vízkészlet a talajvízből, rétegvizekből, karsztvízből tartósan kitermelhető, a felszínről utánpótlódó víz is. Ezen definíciónak megfelelően a dinamikus vízkészlet mérőszáma az időegység alatt kitermelhető vízmennyiség, azaz a vízhozam, amelynek mértékegysége a térfogategység és az időegység hányadosa felszíni vizek esetén (m3/s), felszín alatti készletekre (m3/nap), esetleg (m3/év). dinamikai viszkozitási tényező A dinamikai viszkozitási tényező (r|), melyet egyszerűen (a —> csúsztatófeszültség képletében szereplő) viszkozitási tényezőnek is neveznek, fizikai vagy műszaki mértékegységekkel fejezhető ki. SÍ egysége: Pá s. Régebben használatos egységek: a műszaki mértékrendszerben mértékegysége kp nr2s, a fizikai mértékrendszerben dyn cm_2s, melyet poise-nak neveztek el. A dinamikai viszkozitási tényező számértéke részben a nyomástól, de főleg a hőmérséklettől függ.