Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

D

D

depónia rekultiválása ♦ depóniavíz

165

Ha a depóniába olyan anyagok kerülnek, amelyek mérgező-, hosszúéletü-, dúsuló, rákkeltő stb. tulajdonságaik miatt aggodalomra adnak okot, veszélyesnek ítéltek, akkor ezen anyagokat a szennyvízből el kell távolítani, például biológiai- és kémiaifizikai kombinációs tisztítórendszerben.

depónia rekultiválása Háromféle depóniarendszer létezik: 1. a tömörített, lejtős depónia, fedőréteg talajanyaggal fedett. Ez esetben a depónia vízszigetelő tulajdonságaira különösebb gondot nem fordítanak. A depóniavíz minimalizálását a depónia nagy víztározó kapacitása segíti; 2. a fedetlen depónia a növényzet telepítése szempontjából a legkedvezőbb, mert a gáz az ilyen depónia nagy felületén át a légkörbe távozhat, így a gyökérzónában gázvisszatartás, gázkoncentrálódás nem jön létre; 3. félig fedetlen depónia esetében minden második réteg gyürűalakú „fallal” (fedőréteg talajjal) határolt, ami az elszivárgó víz minimalizálását segíti (106. ábra).

depóniavíz A depónián átszűrődött vizet fel kell fogni, el kell vezetni és meg kell tisztítani. Az átszürődött víz zöme —> csapadékvíz: fedetlen depónia esetében a csapadék 25 %-a, fedett depónia esetében a csapadék 5 %-a szivárog át a depónián. Az átszürődött vízre vonatkozó BOI5/KOI hányados a depóniabeli átalakulási folyamatok időbeli előrehaladásának mértékét jelzi. A -> BOI5 és a —» A23/ értékek az első

/06. dóra. A depónia fajták a rekultiváció szempontjából