Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
CS
150 csőidomok ♦ csőkötések CS 97. ábra. Csőhálózati jelleggörbe csőidomok -> Csővezetékek építésénél és szerelésénél alkalmazott olyan csodarabok, amelyek szomszédos csőszakaszok közé iktatva lehetővé teszik: 1. más vezetékek csatlakozását (elágazó idomok); 2. vezeték irányváltoztatását (ívcsövek); 3. a csőkeresztmetszet csökkentését (szűkítő idomok); 4. a vezetékek lezárását (csődugó, csősapka); 5. simavégű csövek csatlakozását (áttoló idom); 6. eltérő kötésmódú csövekhez csatlakoztatását ( átmeneti idomok, pl. tokos karimás idom, egykarimás idom). csőidomok veszteségmagassága Ekkor nemcsak súrlódási-, hanem egyéb veszteségek is jelentkeznek, sokszor a sebességváltozás-, irányváltozás miatt. Ilyenkor se a csőhosszúság, se a csőátmérő önmagában nem jellemző. A —> veszteségmagasság (h) az idomdarab beömlési sebességmagasságával (v2/2g) arányos: ahol L, veszteségtényező. csőkitámasztás Csővezetékek ívcsöveinek, elágazó- és szűkítőidomainak a belső nyomás hatására fellépő erőkkel szembeni megtámasztását szolgálja. Csömöszölt betonból készül és kiképzése révén a csőelmozdító erőt a termett talajra adja át. Méretezésénél a próbanyomás hatására fellépő erőket kell mértékadónak tekinteni. csökkenő szaporodás Az —> iszapszaporodási görbe gyors, exponenciális szaporodási fázisa után következő fázis, vagyis az —» endogén szaporodási fázis (54. ábra). csőkötések 1. Karimás kötés, gumigyűrűs kötés, karmantyús kötés, ólomtokos kötés, hegesztőkötés. A hegesztőkötés oldhatatlan. Valamennyi többi kötés oldható; 2. a csőelemeket egymással és a szerelvényekkel összekapcsoló elem.