Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

CS

cs csatornabúvár ♦ csatornagáz 141 Nem járható szelvények (< 60 cm átmérőjű) esetében a béléscsöveket a végakna fölé helyezett csőrlővel, húzva-tolásos módszerrel, az indítógödörben összeépített „csővonattal” juttatják be a felújítandó csatornaszakaszba. Járható szelvények esetében a csövek egyenként építhetők be, minden csövet a beépítés helyére szál­lítanak, ott beszintezve rögzítenek és összecsatlakoztatnak. A —> béléscső és az eredeti csőfal közötti gyűrűs teret az oldalági bekötések lezárását követően spe­ciális cementhabarcs-keverékkel ki injektálják, biztosítva ezzel a statikai együtt­dolgozást és az esetleges korábbi csatornafal-melletti kiüregelődések feltöltését is. csatornabúvár Csatornarendszerek állagvizsgálatát, felmérését, tisztítását végző dolgozó. csatornacsatlakoztató műtárgy Az 50 cm-nél kisebb átmérőjű csatornák minden nehézség nélkül csatlakoztathatók a mászható- vagy járható csatornába. A csatla­kozás helyén ellenőrző, ill. tisztító aknát kell létesíteni (16. ábra). Két vagy több nagyobb keresztmetszetű csatorna csatlakoztatáskor a következő alapelveket kell szem előtt tartani: 1. a hirtelen keresztszelvény változásokat kerülni kell, mert az azzal kapcsolatos sebességváltozások lerakódásokat eredményezhetnek; 2. az irányváltozást fokozatosan kell megvalósítani avégből, hogy az áramlási energia csak kismértékben változzék; 3. a visszaduzzasztás elkerülendő; 4. a kifogástalan szellőztetésről gondoskodni kell; 5. kis rendelkezésre álló lejtések esetében a csatlakozás magasságilag olyan legyen, hogy a csatlakozó csatornákban és a to­vább vezető csatornákban a szennyvíz-felszín szintjei a szárazidei szennyvíz idő­szakában azonosak legyenek; 6. elegendő lejtés esetén a csatlakozó csatornákat a boltozatuk tetejének szintjében kell csatlakoztatni. A csatlakozó csatornák ívesen, érintőlegesen csatlakozzanak az összetorkollást követő közös csatorna tengelyvo­nalához. csatornadugulás Zárt szelvényű csatorna szelvényének teljes vagy részleges elzá­ródása, például a homok leülepedése-, gyökérbenövés-, csatornatörés miatt. csatorna-fogadóállomás A települési folyékony hulladékot, azaz a —> szippantott szennyvizet, a —> szennyvíztisztító telep előtti fogadóállomáson ürítik. Ilyenkor a tisztítótelepi fogadóállomáson -» kiegyenlítő medencét nem feltétlenül szükséges beiktatni. Ennek feltétele azonban az, hogy a csatornába ürítés a teleptől olyan tá­volságra legyen, hogy a kétféle szennyvíz teljes keveredése már a telepre érkezés előtt lehetővé váljék. Ez a követelmény akkor teljesül, ha az ürítés helyén és idő­pontjában a szippantott szennyvíz mennyisége a csatornabeli települési szennyvíz mennyiségének 1 %-nál kevesebb. Ez azt jelenti, hogy a szippantott szennyvíz a csatornába a napi kis hidraulikai csatornaterhelések időszakában nem üríthető. csatornagáz A szennyvízcsatornák légterében a gázok a szennyvíz- és a benne lévő illékony anyagok párolgása ill. kidiffundálása és az —> anaerob folyamatok miatt —> akkumulálódhatnak. Leggyakoribb csatornagázok: -> szén-dioxid, —> szén- monoxid, —» metán, —> kén-hidrogén, hidrogén-cianid, -» ammónia, —» oldósze­

Next

/
Thumbnails
Contents