Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

B

112 bromoform ♦ bujtató B bromoform A bromid tartalmú vizek —» klórozásakor vagy -> ózonizálásakor kelet­kezik. A klóros fertőtlenítés mellékterméke. A bromoform a klór alkalmazását a leg­több ivóvízellátórendszerben nem korlátozza. Molekula képlete: CHBr3. Szerkezeti képlete: Br Br brómos víz -> Balneológiái szempontból értékes olyan víz, melynek bromid-ion kon­centrációja az 5 mg/L értéket meghaladja. bronchiolus -» Hörgőcske (29. ábra). A hörgő (bronchus) szerepét a következő példa (29. ábra) világítja meg: ahhoz, hogy a —» radon bomlástermékei tüdőrákot okoz­zanak, a termékeknek az orron keresztül, majd a légcsövön (trachea) keresztül a hörgő-régióba kell behatolniok, ahol a légutak már osztódnak és kisebbekké válnak. A kisebb elágazások a bronchiolusok. Ezek vezetik a levegőt az alveolusok-régió- jába, ahol az —» oxigén és -> szén-dioxid csere játszódik le. A tüdőfelület jelentősen nő, ahogy a levegő a légutakon át az alveolusok régiójába mozog lefelé. Brown-mozgás Folyadékokban- vagy gázokban lebegő, mikroszkopikus méretű -» részecskék rendszertelen mozgása, melyet a közeg hőmozgást végző molekuláinak a részecskékkel való ütközése idéz elő. A részecskék ütközése tehát a hőmozgás ha­tására következik be. Az az —> impulzuserő váltja ki, amelyet a hő hatására állan­dóan mozgó folyadék (-gáz) molekulák ütközése következtében a szuszpendált ré­szecskéknek átadnak és ezzel azokat elmozdítják. Az ütközések sebessége a hő­mérséklet emelkedésével gyorsul. brucellosis (Bang-kór, máltai láz, unduláló láz). Kórokozója a Brucella melitensis. Hazánkban leggyakrabban a B. melitensis biovarians abortus fordul elő az emberi fertőzésekben. Fertőző forrás: fertőzött állatok, elsősorban tehén, kecske, juh, ser­tés. Állatról emberre terjedő betegség, amely közvetlen érintkezéssel terjed a fertő­zött állatokról (váladékaikkal, tej- és tejtermékeikkel). bruttó vízigény A nettó —»• vízigény és a -> vízveszteség összege. buborékpont Fúrt kutakban az a vízmélység, ahol a vízhőmérséklet, az -» oldott szi­lárd anyag és a gáztartalom függvényében, a kút belső terében a homogén állapotú vízfázisból felfelé áramló gáz válik ki. bujtató Az irodalomban a -> fordított szifon kifejezés is megtalálható. Olyan csatorna- szakasz, amely a csatorna normál helyzeténél mélyebben helyezkedik el (71. ábra). Ilyenkor a szifon pl. patak, utak alatt van. A szennyvíz a szifonon át a felső csatorna és az alsó csatorna közötti nyomáskülönbség hatására mozog. A szifonok a gravi­tációs csatornánál fokozottabb ellenőrzést igényelnek, mert a szifon alsó oldali ágá­ban a szennyvízben lévő szuszpendált anyagoknak felfelé kell mozogni, így a lera­kódás veszélye nagyobb. Ha a sebesség kicsi, a lerakódás fokozódik, amit a tiszti-

Next

/
Thumbnails
Contents