Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

B

104 biológiai terhelés * biomassza B lítását is hatékonyan segíti. A bioszürő a biológiai szennyvíztisztító rendszer utó­tisztító lépcsőjeként alkalmazható, amit a fertőtlenítés követ. biológiai terhelés A biológiai szennyvíztisztító (levegőztető medence, csepegtetőtest) 1 m3 térfogatára eső szennyvíz biológiai oxidálásához használt oxigénigény napi mennyisége (kgBOI5/m3d). biológiai teszt -» Bioassay. Valamely környezeti tényező hatásának (víztoxikológia esetében mérgezőképességének) vizsgálata, azoknak az élettani, kórélettani reakci­óknak az alapján, amelyet a tényező valamely élőlény populációban, élőlényben, izolált szervben vagy biológiai eredetű készítményben kivált. A vizsgált tulajdonság lehet azélő rendszer viselkedése, élet-halál, élettani, kórélettani jelenség (pl. —> lég­zés, —» fotoszintézis, enzimaktivitás). biológiai-bakteriológiai vízminősítés A különböző célú (ívó-, ipari-, mezőgazdasági) vízminősítéshez fontos kiindulási alap. Az ivóvíz-minősítéshez azonban a biológiai tulajdonságcsoportok, illetve az azok meghatározásához alkalmazott mérési eljá­rások nem elegendőek, hiszen a vízben lévő -» patogén mikroszervezetekről, az esetleges -»fekális szennyezettségről, a víz —> fertőző, vagy ivóvíz szempontjából tiszta voltáról mértékadó módon nem tájékoztatnak. Az ivóvíz-minősítéshez ezért a bakteriológiai vízminősítés szükséges. A vizek minősítése során azonban rendsze­rint nem a kórokozó baktériumok jelenlétét állapítják meg, hanem csak az ember béltraktusából származó szennyezőanyag-jelzőt, a Coli baktériumok jelenlétét. biológiailag aktív szén (BAC) A granulált aktívszén (GAC) és a poralakú aktívszén (PÁC) elsősorban fizikai-kémiai ivóvíztisztítást eredményez. A GAC oldott szerves­anyag-, összes szerves szén (TOC)-, íz- és szaganyag eltávolító, továbbá deklórozó szerepe (2CI2 + C + 2H20 = 4C1- + C02 + 4H+) mellett azért jelent gondot, mert üzemeltetési- és fenntartási költségeinek egyes esetekben 75 %-át a szén —> reakti- válására kell fordítani. A GAC tisztító mechanizmusa és az üzemeltetési tapaszta­latok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a GAC-szűrő a mikroszervezetek számára kedvező környezeti tényezőket biztosít (67. ábra). A baktériumok a szénszemcsék külső- és belső felületén, megfelelő szűrési sebesség esetében, könnyen rögzülhet­nek és rögzült helyzetüket öblítéskor is zömmel megtartják. Elegendő —> oldott oxi­gén és széntartalmú tápanyag jelenlétében a felületen aerob baktériumok szapo­rodnak el. Egyes, a külső felületen nehezen rögzülő nagyobb —> molekulájú, kevés­bé lebontható szerves anyagokat előozonizálással kisebb jobban lebontható szerves anyagokká célszerű alakítani. A BAC 1 m3 térfogata 10-100-szor aktívabb bioló­giailag, mint a —> lassúszűrő. Valószínűleg azért, mert a szervesanyagok koncent­rációja az —> aktívszén —> pórusokban nagyobb. biomassza 1. valamely környezetben létező növényi- és állati élet súly szerinti sejt-tö­mege. Általában nedves- vagy száraz súlyokban fejezik ki és felület- illetve térfo­gategységre vonatkoztatják; 2. az élő mikroorganizmusok tömege, melyek a szennyvíz szennyezőanyagain, elpusztult mikroorganizmusokon, hulladékokon él­nek (pl. az eleveniszapos rendszerekben).

Next

/
Thumbnails
Contents