Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

B

B

biológiai denitrifikáció ♦ biológiai kategóriák

101

umsejtek transzportálódása a fertőtlenítési folyamaton keresztül gyakran megfigyelhető, mert a —»fertőtlenítés nem —> sterilizálás.

biológiai denitrifikáció 1. a települési szennyvizek tisztításakor a nitrát-ion speciális baktériumokkal, több lépcsőben, elemi nitrogénné redukálható: N03_ -» N02- -» NO -> N20 —> N2 t. Ilymódon a nitrogén végül a légtérbe távolítható el; 2. az ivóvíz biológiai denitrifikálása nehezebb, mert a víz túl tiszta, nagyon kevés a tápanyagtartalma. Ezért könnyen oxidálható szerves szén-donorok (pl. —> metano\, CH3OH, —> etanol, C2H5OH, —» glükóz, C6H]206, —> ecetsav, CH3COOH, —> metán, CH4, adagolandók.

biológiai egyensúly A —>• befogadókban káros külső behatások (pl. —> toxikus anyagok bebocsátása) nélkül a vízben lévő élőlények a —» tápanyagokkal, —> oxigénnel és egymással dinamikus egyensúlyban vannak. A szennyvíztisztítás célja a befogadók ezen biológiai egyensúlyának fenntartása, a káros irányú eltolódások megakadályozása. Egyes vélemény szerint biológiai egyensúly nem létezik, csak „egybehangolt sorozatfejlődés” van.

biológiai eredetű íz- és szaganyagok 1. a növényi anyagok lebontódásából; 2. az élő szervezetek -» metabolikus termékeiből származhatnak. A szervezetek közül a különböző fajta —» algák, az —> actinomycetesek játszák a fő szerepet, bár időről időre a —» protozoák, -» gombák és egyéb vízi mikrobioták íz- és szagkeltő hatása is jelentkezik.

biológiai hártya A vízellátás és csatornázás területén egyaránt jelentkezik: 1. vízellátás területén a vezetékek belső felületén számos esetben jelentős mértékű hártyás rendszer fejlődik ki, ami a hidraulikai- és vízminőségi viszonyokat károsan befolyásolja; a lassúszűrő réteg legfelső zónájában az oldott szerves anyagokat lebontó baktériumok a homokszemcsék felületéhez kötődött biológiai hártyában fejtik ki lebontó tevékenységüket; 2. a csatornák belső felületén általában meglehetősen vastag biológiai hártya található; 3. a csepegtetőtestek töltőanyagának (legyen az kőtöltet, műanyag stb. töltet) felületén a fix biológiai hártya fejlődik ki, amelyben a baktériumok megtelepedve, a szennyvíz biológiai lebontását biztosítják.

biológiai hártya csepegtetőtestben Három részből áll {66. ábra)-. 1. folyadékfilm; 2. a biológiai hártya külső, folyadékfilmmel szomszédos aktív vastagsága. Ez alatt azt a hártyavastagságot értjük, amelyen túl növelve a hártya vastagságát, a -» tápanyag lebontás sebessége már állandó marad; 3. a biológiai hártya belső, az alátámasztó, inert felülettel szomszédos inaktív vastagsága. Az aktív vastagság nagyságrendje 70 pm-re tehető.

biológiai iszapok A biológiai szennyvíztisztítás (tavas-, eleveniszapos-, csepegtetőtestes tisztítás) során keletkező iszapok. A tisztítórendszerből kikerülő iszapot élő-, elhalt-, vagy inaktíválódott mikroorganizmusok (—> biomassza) alkotják. -> Stabilizálásáról, elhelyezéséről szakszerűen kell gondoskodni.

biológiai kategóriák 1. hasonló fajok a —» nembe (genera) tartoznak; 2. hasonló nemek a családokba tartoznak; 3. hasonló családok a rendekbe tartoznak; 4. hasonló rendek