Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.3. Escherichia coli inaktiválása ózonnal
T jCdT(mgs /L) , _o CT = 0,0826 mgs/L, az inaktiválás kb. 99,999 %. A sejtek zöme életképességét elvesztette, megjelenésük azonban számottevően nem tér el az a. ábrán lévő kontrol sejtektől. A c. ábra mikrográija esetében az integrált ózon koncentráció és a kontaktidő szorzat, CT = 0,175 mgs/L. Ez esetben valamennyi sejt inaktiválódott. A mikrog- ráf az a. és b. ábra mikrográíjától már eltérő. A mag összezsugorodott és a DNS csapadék kivehető. A sejtburkolat roncsolódott állapota is jellemző. A d. ábrán a kezdeti ózon koncentráció 196 pg/L. A CT = 4,21 mgs/L. A mag anyag sűrűség ez esetben már kismértékű. A sejtburok súlyosan károsodottnak tűnik, egyes sejtek széttöredezettek. 0,00 0,05 0,10 0,15 Q20 0,25 0,30 0,35 (cdt (mg s/L) 0 27. ábra. E.coli ózonos inaktiválása huminsav jelenlétében, különböző kezdeti ózon- és összes szerves szén (C0 ill. TOC0) koncentrációk és mikroorganizmus sűrűségek (N0) esetében Az ózonos E. coli inaktiválás gyors, egyéb, közegészségügyi szempontból fontos mikroorganizmusokkal, mint például a protozoonok, összehasonlítva. így az ivóvízellátásban a Cryptosporidium parvum oocysta inaktiválásához több 95
