Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.2. Indikátor mikroorganizmusok
amely az előzőkben szereplő követelményeket tökéletesen kielégítené, de számos követelményt a coliform csoport képes kielégíteni. 2.2.3. A COLIFORM INDIKÁTOR JÖVŐJE A coliform csoport az 1890-es évektől kezdve a fő, gyakran az egyedüli kritérium volt a víztisztítás hatékonyságának, az ivóvíz szabvány alapját képezte, a fekális szennyeződés indikátoraként rendkívül fontos szerepet játszott. Az ivóvíz ihatósága tekintetében azonban szabvány-értékű kritérium-voltát kezdettől vitatták. A coliform indikátor kiválasztásakor abból a tényből kell kiindulni, hogy száz éve alkalmazott, ezért az akkori korszak betegség-profilját képviseli, nem pedig a jelen időszak profilját (Geldreich, 1992). A víz eredetű betegségeket ma már a bélbaktériumoknál jóval tágabb spektrumú mikrobák okozzák. A jelenlegi időszakban a vízeredetű betegségek járványos előfordulását a korábbiakhoz képest már többféle kórokozónak tulajdonítják, így- a vírusos és- a protozoon mikroorganizmusok szerepe, ill. aránya nő. A fő gond jelenleg az, hogy ezen mikroszervezetek- a hagyományos víztisztítással szemben jóval rezisztensebbek mint a bakteriális patogének,-jóval nehezebben azonosíthatók és- a coliform index-el nincs kapcsolatuk. így például a negatív coliform index többé nem garantálja, hogy a víz minden patogéntől mentes. Ezért az utóbbi évtizedben a figyelem elsődlegesen a szennyezett vizekben lévő enterális (gastro-, intestinal) patogének felé irányul. Miközben ez a figyelem mindenek felett való a vízminőség vizsgálatakor, az opportunista patogének, melyek normálisan a vizek heterotróf bakteriális flórájának részei, súlyos közegészségügyi problémaként bukkantak fel (Geldreich, 1996). Ezek az organizmusok főleg a fiatal gyermekek, a csökkent immunállapotú egyének esetében okoznak problémákat. Minthogy ezek az egészséges egyéneknél általában nagy problémát nem okoznak, így patogén voltuk jelentőségét gyakran lebecsülik (Reasoner, 1992). Az bizonyos, hogy a mikrobiológiailag biztonságos vízellátás jellemzését ki kell terjeszteni az új patogénekre is, melyek jelenlétét azonban a coliform nem képes indikálni. A coliform indikátor vizsgálat csak jelző, de sohasem végső, konkrét állásfoglalás. Ha valamely coliform vizsgálat negatív, soha nem lehetünk biztosak, hogy a víz mikrobiológiailag veszélytelenül iható. Például, szinte valamennyi cryptosporidiosis járvány olyan helyeken jelentkezett, ahol a víz az összes- és fekális coliformra egyaránt negatív volt. A betegség-kockázat, a Salmonella sp., coliformok, fekális coliformok közötti elméleti kapcsolatokról a 16. ábra tájékoztat (Olson et al., 1984). 76
