Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
7. Szennyvíztisztítás - 7.4. Vírus túlélés aerob- és anaerob rothasztáskor
- a vírusok (pl. polio 1, echo 5, coxsackie B5 és SA-11) általában az iszaprészecskékhez társultan léteznek (Scheuerman et al., 1991). Ennek ékes bizonyítéka az, hogy a vírusoknak csak 10 %-os nagyságrendje fordul elő az iszapvízben (supernatant). Az iszapmintákba adagolt vírusok több mint 95 %-át lehetett azonosítani a marhahús-kivonattal készült agar táptalajból (beef-extract agar medium). Ez a helyzet mind az aerob, mind az anaerob úton rothasztott iszapra jellemző.- Aerob és anaerob rothasztás alatt a legfontosabb, vírusinaktiválást befolyásoló tényező a hőmérséklet (165. táblázat-, Scheuerman et ah, 1991).- Amint a táblázat adatai bizonyítják, a poliovirus 1 inaktiválási sebessége (rate) jelentősen csökkent, amint a hőmérséklet 28 °C-ról 5,5 °C-ra csökkent. Erre utal a 356. ábra is (Scheuerman, et ah, 1991), amely két azonos (28 °C-on) és egy 5 °C-on üzemeltetett rothasztó poliovirus 1 inaktiválásának mértékéről tájékoztat az idő függvényében. Az 5 °C-on kapott inaktiválási sebesség (- 0,03 logi0/d) jelentősen kisebb a 28 °C-on kapott sebességeknél (- 0,17 és - 0,21 logio/d). Nap 356. ábra. Poliovirus 1 inaktiválása rothasztáskor, a vírus egyszeri adagolását követően.- A hőmérséklet inaktiválást befolyásoló hatására nézve hasonló megállapításra jutott például Berg et ah (1980), Ward et ah (1976), Eisenhardt et ah (1977) is.- Anaerob iszaprothasztás esetében a vírus eltávolítás mértékét az összes és az illékony szilárd anyagok, valamint a vírus típusa is befolyásolja (Bertucci et ah, 1975; Sanderset ah, 1979; Subrahamanyan, 1977). 731
