Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.1. Vírusok az ivóvízellátásban
2.1.3. A VÍRUSOK STABILITÁSA A VÍZI KÖRNYEZETBEN A vírusok élettelen médiumban vagy alkalmatlan gazdasejtben nem szaporodnak, ezért számuk a szennyezett vizekben a baktériumok számánál kisebb. Azonban a vízi környezetbe jutott vírusok túlélési ideje a baktériumoknál hosszabb. Stabilitásukat a vízi környezetben a következő tényezők befolyásolják:- a vírus fajtája,- a vízhozam,- az éghajlati viszonyok (különösen a hőmérséklet),- a szennyeződés típusai és mennyiségük, továbbá az, hogy- a vírus a víztérben szabadon létezik, vagy szemcsés anyagokhoz rögzült. A vírusok a vízben hosszú ideig képesek túlélni (Hermann et al., 1974; Rhodes et al, 1950). Például a poliomyelitis vírus egyik csoportja, mely egy páciens székletéből származott, 200-szoros folyóbeli hígítás és 4 °C vízbeli jelenlétet követően, több mint 6 hónap után paralízist okozott majmokban (Rhodes et al., 1950). Ez azt bizonyítja, hogy 6 hónap alatt nagyobb vírusfertőzés csökkenés nem jelentkezett. A vízben lévő vírusok stabilitás tartományát különböző mértékű szennyvízterhelés, 20-25 °C hőmérsékleten - példaként - a 8. táblázat érzékelteti (Akin et al., 1971). 8. táblázat. Különböző fajta vizekben lévő vírusok stabilitása Vízfajta Vírus Idő,* d Tenger torkolat Polio 1 2-8 Polio 2 5-8 Polio 3 4-8 Folyó Echo 6 4 - 15 Coxsackie B 3 2-28 Polio 1 3-20 Echo 6 3-8 Coxsackie B 3 2-3 Polio 1 3-6 Polio (típus ismeretlen) 10-22 Megjegyzés: *A napok a fertőzőképesség 99,9 %-os (3 log) csökkenéséhez szükséges időt képviselik. A táblázat alapján megállapítható:-ad eltérő a különböző típusú vírusok esetében, sőt az azonos fajta vírusra vonatkozó adatok is eltérők lehetnek,- az alacsony vízhőmérséklet és a nagymértékű szennyvíz szennyezés a vírus túlélés szempontjából kedvező feltételeknek tekintendők (13. ábra.),- a vírusok a mérsékleten szennyezett vizekben voltak legkevésbé stabilok 63
